Vajon melyik városban szavaztak le egy újabb stadionépítést?

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 28.

Sport

Segítünk: nem Magyarországon van.

Az Osztrák Labdarúgó Szövetség egy új nemzeti stadion építését tervezné a fővárosban, mire Bécs sportért felelős tanácsosa, Peter Hacker jelezte nekik, hogy ellenzik a tervet. "A stadion építésének eredményeit csak a TV-ben láthatnánk. A pénzt inkább a tömegsportba és a gyerekeinkbe fektetjük" - idézi a 444 az orf-ot.

Bécsben egyébként van egy nemzeti stadion, amit 1931-ben építettek, 50 ezer férőhelyes és már ötször felújították, legutóbb 2008-ban, az Európa-bajnokság alkalmából. Akkor 40 millió eurót költöttek a modernizációra.

Az osztrákok labdarúgó szövetsége azonban szeretne egy új stadiont, aminek már megvan a becsült költségvetése is: 3-400 millió euró.

Mivel Bécs elutasította az új stadion tervét, most új helyszínt keres a szövetség, ötletként felmerült a magyar határhoz közeli Parndorf, illetve Alsó-Ausztria valamely települése is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.