Szex

A magyar nők szexuális életéről szóló riportsorozatunk első részében (Hogy ki hazudik, az hatalmi kérdés, Tűsarok, 2003. január 9.) interjúalanyainkat - huszonkilenc, többségében fővárosi értelmiségi és heteroszexuális nőt - arról faggattuk, vajon találnak-e örömet a szeretkezésben, és ha nem, sikerül-e ezt partnerük tudomására hozni. Most - többek között - arról beszélnek: hogyan okoznak örömet - saját maguknak.

Ki az anya? (Jelenkor, 1997) című könyvében Derrida arról elmélkedik, hogy a béranyaság megjelenésével az eddig egyetlen biztos dolog, ami az ember származásában kimondható volt, a szentséges anyaság, az anyai származás biztonsága is kérdésessé vált. Az anyajogú társadalom a pluralitás felé halad.

A farsangi étkezési és egyéb szokásokkal az elmúlt évtizedekben számos újságcikk foglalkozott. Ezek a cikkek egyfajta szezonális kényszerességgel január-február tájékán uralják el a magazinokat és színes mellékleteket, ám ez a gyakorlat most jó eséllyel megszűnik. Jelen cikkben ugyanis logikailag kényszerítő erejű bizonyítást nyújtunk arról, hogy farsangi étkezési szokások nem léteznek. Ez a tétel egyébként egyenes következménye egy általánosabb eliminativista tételnek, mely szerint maga a farsang sem létezik.

Van itt egy költő, egy nő, aki - lássatok csudát - nem akar, mi több, látványosan nem akar trendi lenni; aki nem űz velünk szójátékokat, aki nem bújik remegő szívvel az érdes irónia maszkja mögé, aki, úgy is mint költő, szereti nevén nevezni a dolgokat, s aki így, mondhatni, szeret hű lenni önmagához. Ironikus önreflexió helyett őszinte önhűség: vajon van-e, legalábbis napjaink megmondói szerint, valami, ami ennél jobban passé lenne? "A tárgy tekintetemtől gyarapodik. Szemem / egészíti ki. A figyelem, a kiemelés. A viszony. Az a / tény, hogy valami elemien fontosra emlékeztet. [...] Az én tárgyam az, amelyet meglátok. / Amelytől nem tudok szabadulni. Amelyből verset írok. Mint a / régiekkel a lovat, a serleget, a függőt, úgy temetik el / majd velem azt, amit láttam" - írja a kötet záródarabjában, a formailag feszes, zárt versek után következő egyetlen prózaversében, mely egyszerre búcsú és ars poetica. Különös, ugyanakkor helyénvaló, hogy éppen itt, az ars poetica-darabban fordul a prózavershez, mintegy "prózaivá", azaz természetessé téve költői stratégiáját, amelyre nincs jobb szó, mint a megemelés. A kötet egyik alfejezetcíme Az ünnep előérzete, s Ballánál minden vers születése egyben az ünnep előérzete, ígérete is. Az előérzet azonban vonatkozhat baljós dolgokra is, és itt rögtön beugrik a Dickinson-féle presentiment, mely költői világ oly nyilvánvalóan közel áll Balla Zsófia világához (amit a kötetben található Emily Dickinson című vers is megerősít). "Milyen kemény reteszt nyit, mint a vasfű, / később egy véletlen találkozás! / Az ész eldugott, hátsó traktusában / le-föl jár a cseléd remény" - ilyesmikre gondolok. Meg még Sylvia Plathra ("Ahogy tóra inni hajlik az éj, / úgy hűlt rám, mint a szenvedély / a magány. / Hideg bőre most felszakad. / Az égre szállok"), és úgy általában az amerikai költészetben jelen lévő, erős női vonalra. Ugyanakkor ott világlanak a kötetben a magyar költészeti hagyomány térképére rajzolt magánútjelzései is: József Attila, Pilinszky, Nemes-Nagy és mindenekfölött és -előtt, Petri (lásd az emlékének szentelt, tíz versből álló, Csöndfoltok című ciklust.). Talán meglepő, mert Balla hangja nem Petrié, de az őszintesége, a szelleme igen.

Afeminizmusnak Magyarországon rossz sajtója van. Egyrészt mert nagyon nincs is neki, másrészt mert félreértik és félreértelmezik. A köznyelvi tudatzavar odáig tart, hogy a leszbikust és a feministát felcserélhető fogalmakként kezeli. Mások, még némely szimpatizánsok is, a 60-as, 70-es évek polgárjogi és életforma-forradalmi megmozdulásaira szűkítenék le. De miért is kellene neki jobb sajtó? És miért kellene nekünk feminizmus? Mire jó az? Hisz a nemzet vesztére tör, mint minden más kozmopolita összeesküvés: szőrt növeszt szőke bombázóink lábára, lezúzza az érzékeny magyar férfilibidót; kihalasztja a magyart. És valóban: veszélyes is a feminizmus, csínján kell vele bánni. Maggie Humm, az első brit nappali tagozatos Women´s Studies megalapítója szerint a XX. század legnagyobb változását képviseli a társadalmi és politikai gondolkodásban, mert alapjaiban kérdőjelezi meg a "férfi" és "nő" fogalmát és azokat a társadalmi szerkezeteket, melyek a köztük fennálló különbségeket konzerválják. Ez meglehetősen elméletinek hangzik, és az is. A feminizmus mind politikai, mind elméleti síkon működik. És van feminista irodalom is, és van feminista olvasata a legtöbb tudománynak, főleg a társadalomtudományoknak - Maggie Humm "feminizmusokról" beszél. Mindez nem más, mint a nők egyenjogúságáért való kiállás; pedigréje a felvilágosodásig nyúlik vissza, az emancipáló metanarratívák egyik vonulatának, eszmeáramlatának tekinthető. Ennélfogva nem a férfiak igába hajtása, lealázása kitűzött célja, hanem a nők helyzetének javítása. Nem is muszáj feminizmusnak hívni: másik neve lehet a progresszív nőpolitika, az esélyegyenlőség, a demokratizálás, az életminőség javítása. Ez pedig nem kizárólag a nők ügye, hanem a társadalom egészéé. Ennél fogva számos férfi feministát ismer a világtörténelem. Timothy Leary elhalálozott popsztár szerint abból a nőből, aki egy férfival akar egyenlő lenni, hiányzik az ambíció. De ha a nők életminősége radikálisan javulna, e változás visszfényében talán a férfiaké is megszépülne, megújhodna; jobb, szebb, szellemileg és érzelmileg árnyaltabb férfiegyéniségek is épülhetnének - és akkor már érdemes lenne velük egyenlőnek lenni.

A magyar nők háromnegyedének saját bevallása szerint minden rendben van a szexuális életével - legalábbis ezt állítja a Nők Lapja november eleji számában közölt Medián-elemzés. Nőkkel készített mélyinterjúinkban ezzel épp ellenkező eredményre jutottunk. Huszonhárom, többségében fővárosi értelmiségi és heteroszexuális nőt kérdeztünk saját szexualitásáról. Sorozatunk első részében orgazmusukról, a közösülésről és az orális szexről vallanak a megkérdezettek. Beszélgetőtársainkat nem nevük kezdőbetűjével jelöltük, és sokak korát saját kérésükre nem tüntettük fel.

Tűsarok: Te voltál az első kereskedelmi média arc, olyan

Pusztán formai stílusjegyek alapján a szakácskönyveket hagyományosan a következő kategóriákba oszthatjuk: a szubjektív, egyes szám első személyű ("a tojásfehérjét jó keményre verem"); a leggyakoribb a tárgyilagos közösségi, többes első ("kivajazunk egy mély tűzálló tálat"), ez utóbbi variációja a közösségi, akcióorientált ("készítsünk zsemleszínű rántást"); ma ritkaságszámba megy a közvetlen megszólító ("ízlés szerint sózd, borsozd"); és végül eltévelyedésként megemlíthető az az amatőr fordító, aki a mikrosütőmhöz mellékelt recepteket magázásra ültette át ("a mag eltávolítása után szeletelje fel az almát").

"Azt gondolod, hogy lánynak lenni degradáló, de titokban szeretnéd tudni, milyen is az, ugye?" Ez a Madonna-idézet a mottója az egyik legnépszerűbb csajblogger, Susie Clueless webnaplójának, de úgy tűnik, nem ő az egyetlen, aki arra esküdött, hogy az internet adta lehetőségekkel élve megmutassa, milyen nőnek lenni. A weblogok, azaz a weben vezetett publikus naplók írói között ugyanis gomba módra szaporodtak el a nők. Nem csoda, hiszen egy weblog elindításához elég pár perc, nem szükséges hozzá semmilyen különleges számítógépes ismeret, és lehetőség van a teljes anonimitásra.

Coca-Cola-piros öltözet, Pannon-széldzseki, céges autó, céges mobiltelefon, céges karácsony. Csak néhány kelléke a multi cégkultúrának. A rendszerváltással hazánkba is betette a lábát a "corporate" jelző, és mára komoly helyet harcolt ki magának. Akárcsak a multik.

A negyedik magyar Everest-expedíció tagja, Erőss Zsolt május 25-én, szombaton, helyi idő szerint délelőtt fél tizenegykor első magyarként állt a Föld legmagasabb csúcsán. Csak egy hajszálon múlt, hogy társa, Várkonyi László nem részesülhetett ebből az élményből.

Tabu és izgalom. Vágy és tilalom. Kéj és fájdalom. Szexuális életünkben talán semmit sem övez annyi ellentmondás és képmutatás, mint az anális szexet. Tekintettel arra, hogy az anális szex a (főleg férfi) fogyasztók tömegigényei vezérelte pornográfia motívumkészletének, koreográfiájának mennyire kitüntetett szerepű és megkerülhetetlen eleme, a végbélnyílás a testi örömök mennyországának legalábbis az egyik főkapuja kellene legyen. Polgártársaink többségét azonban kevés dologgal lehet annyira kihozni a sodrából, mint ha azt firtatjuk, hogy milyen szerepet tölt be az ánusz a szexuális életükben. A végbélnyílás a nemi szervek mellett az idegvégződésekben leggazdagabb erogén zóna. Hogy e tény fölött miként térünk napirendre, csak rajtunk múlik.

az esetek 20 százalékában), illetve a vérhiány (agyi infarktus, trombózis vagy embólia, az esetek kb. 80 százalékában) egyaránt roncsoló hatást fejt ki. Minden harmadik beteg életét veszti (tizennyolcezer ember évente), a többi beteg fele pedig a következő öt évben hal meg ismétlődő szélütés miatt. A túlélők egy részénél az idegrendszer összes vagy legtöbb működése visszatér, mások fizikailag és szellemileg is károsodnak, képtelenek önállóan mozogni, beszélni vagy enni.

Az iskolás korú gyerekek fizikai-egészségi állapota a hozzáférhető statisztikák szerint valóban lehangoló. "vodás-, kis- és középiskolás korban a gerinc-, illetve tartás-rendellenességek, valamint a statikai lábbetegségek a legjellemzőbbek. A helyzet a fiúknál súlyosabb: az 1998/99-es adatok szerint az ötévesek között ezerből több mint ötven, a tizenöt éveseknél pedig 113 szenved gerincbántalmaktól.