Két szombat egy hónapban: Ösztrosokk: nõi diszkó a Jailhouse-ban

  • Munk Veronika
  • 2004. augusztus 19.

Szex

"Ja, az a csupacsaj buli? Nem az ilyenek szoktak hajtépéssel végzõdni?"

A két egyszerû szóval (csupacsaj, hajtépés) megfogalmazott sztereotip kép jár a fejemben, míg szombat este végigsétálok a Tûzoltó utcán. Fél tízre érkezem a Jailhouse-ba. A kazamataszerû szórakozóhely elõterében a pult elõtt bokszok és ülõ-helyek, szûk folyosó vezet a tánctérre. A beugróból lehet feljutni az emeletre, ott további beugrók, ficakok és ösvények, lassúbb zene, füstölõk és mécsesek az elvonulni vágyóknak. A félhomályban egymásnak tapadó alakokat látva úgy találom, többen eleve az elvonulással kezdik. Néhányan invitálnak is, hogy nyugodtan legyek társuk az elvonulásban. Zártnak tûnik a közösség, mindenki ismer mindenkit, egyre nagyobb asztaltársaságok örülnek egyre nagyobb hangzavarban egymásnak.

A kidobóember apatikusan

hessegeti a lépcsõn leskelõdõ, vigyorgó fiúkat. Négyen szorongunk egy bokszban; néhány perc után azonnal hibázom: egyik kérdésemben a leszbi szót használom. A "leszbikusban" maradunk, a leszbit - a lányok útmutatása szerint - meghagyjuk a pornónak és peep show-knak. A kínos csend és a megbocsátó mosoly után Antal Juli (szervezõ) az Ösztrosokk történetébe kezd: "2003 márciusában volt egy Labrisz-farsang a Sokk Caféban, ahol eldöntöttük, hogy a következõ hónaptól megszervezzük az elsõ, csak lányoknak szóló diszkót. Végül mi hárman fogtunk össze, a Labrisztól függetlenül, és áprilisban összehoztuk a Sokkban az elsõ Ösztrosokkot. Az a kávézó tavaly augusztusban bezárt, ekkor kerültünk át a Jailhouse-ba. Azóta itt vagyunk, minden hónap utolsó szombatján."

Kérdésemre, hogy nem lenne-e egyszerûbb a melegszervezetekkel és -klubokkal összefogva megszervezni - a fiúkénál kevésbé szervezett és kevésbé látható - leszbikus közösséget, a lányok szkeptikus választ adnak, úgy vélik, nem érkezne megfelelõ segítség. "Próbálkoztunk több melegklubban, hogy olcsóbban jöjjön ki a helyiség bérlése, de csak hétköznapi bulialkalmat kaptunk volna, ami a hétvégéhez képest elenyészõ vendéget jelent. A meleg fiúknak jobbak a kap-csolataik, szervezettebbek, többen vállalják fel magukat, ezért domi-nálnák az együttmûködést is, ami nekünk nem feltétlenül lenne jó" - mondja az egyik dj, barBQ.

A cél, hogy minél több ember tudjon a leszbikus diszkó létezésérõl. Átlagosan hetven-nyolcvan fõ bulizik a Jailhouse-ban, a csúcs tavaly õsszel volt, amikor százhúsz jegyet adtak el (ötszáz forintjával). A két dj a hetvenes évek diszkózenéit játssza, meg persze az aktuális topslágereket.

BarBQ és Sissy beáll

a keverõpult mögé. Pontosan tudják, mitõl õrülnek meg a csajok, minden számot hatalmas ováció fogad. Meglátom Villanellát, megkérem, legyen az idegenvezetõm. Villanella 26 éves, egy multinál dolgozik, és mindenki tudja róla, hogy leszbikus. Mára a "helyén van", õ így fogalmaz, de pár éve még megváltásként várta azt a néhány alkalmat, amit a lánybulik jelentenek, sõt dolgozott is az egyik "leszbikus helynek" számító kávézóban. "Képzeld el, hogy egy hónapban összesen két estéd van arra, hogy biztosan leszbikus lányok között lehess. Hogy szerelmet, barátságot találj, vagy hogy tökéletesen felszabadultan mulathass a szerelmeddel. A hónap második szombatját, amikor az Eklektikában van a buli, és a hónap utolsó szombatját, amikor itt, ünnepként várják a lányok."

Kerülgetjük a mulatozókat, közben Villanella elmondja, miért rossz, hogy ritkán van kizárólag lányoknak buli: "Máshol tolakodónak tûnhetek. Egy heteró bárhol és bármikor ismerkedhet, kevésbé van kitéve annak a veszélynek, hogy egy ellenkezõ szexuális érdeklõdésû csúnyán visszautasítja. Itt egy hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy a leszbikus lányok újra biztonságos közegbe kerüljenek."

Felpörgetett flörtök,

fülledt, felszabadult és tapadós a hangulat. Direktebb az ismerkedés, gyakrabban szólítanak le és kevesebb köntörfalazással, mint máshol. Nézzük a tánctér szélén tétován álldogáló - szemre tinédzser - lányokat, akik megbabonázva figyelik a parketten vadul csókolózó, erotikus táncot járó párokat, és a flörtölõ visszafogottabbakat. Arrébb a Marc Almond-slágert túlüvölte beszélget két pár. Átlagos diszkó ez, itt vannak az ismerkedõk, a társra vadászók, itt vannak a szórakozni vágyó párok, az excsajok és a leendõ barátnõk.

Csupacsaj buli - nincs hajtépés, tánc van, önfeledt, kitárulkozó szórakozás, mert itt lehet, itt nem kell elbújni, itt nem kell titkolózni. Lehet kézenfogva, lehet csókolózva, lehet ölelkezve, mindenhogy lehet.

Munk Veronika

www.femfatal.hu/osztrosokk - a buli oldala; www.pride.hu; www.labrisz.hu; www.hatter.hu; www.tsonline.uw.hu

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.