Mellet vagy transzparenst? A feministák visszavágnak

Szex

Tényleg sterilizálni akarják a férfiakat és adatokat hamisítanak közben? A Kutatók Éjszakáján borzongató igazságokról hullott le a lepel.

Ínyenc trollkodásnak indult az ELTE-n megrendezett pénteki Kutatók Éjszakáján az Identitásparádé, azon belül is a genderpanel, amely a Trollok harca – Minden, amit tudni szeretnél a feminizmusról, de sosem merted megkérdezni címet viselte. Az eseményhez előzetesen anonim kérdéseket vártak, hogy aztán az est szereplői, Hermann Veronika, Papp Réka Kinga és Réz Anna cenzúra nélkül válaszolhassanak rájuk.

Hermann, Réz, Papp

Hermann, Réz, Papp

Fotó: Narancs

Így is lett. Egészen rövid bevezető után – amelynek során kihagyhatatlan volt megemlékezni a Kiss Heléna által gründolt Nők a feminizmus ellen nevű szakkörről – a szépen megtelt előadóban sorra válaszolta meg a trolltársakká avanzsált trió az érdekes, vicces vagy éppen infantilis felvetéseket.

Miután az elmúlt időszakban eléggé pörögtek a gendertémájú kérdések a magyar közbeszédben – többek között az antifeminista mozgalom élharcosai miatt is –, mára már tízmillió ember ért ehhez a témához is, akárcsak a focihoz vagy aktuálisan a menekültkérdéshez – fogalmazott Hermann Veronika. Majd hozzátette, hogy nagyon fekete vagy fehér az a világ, amely kirajzolódik a kommentekből, így megpróbálják árnyalni némiképp a képet.

A több mint 60 kérdés közül az első egyszerű és frappáns volt. „Működik?” Papp Réka Kinga szerint neki bejön, majd hozzátette, hogy csak azt sajnálja, hogy a feminista világ-összeesküvésből még semmit nem utaltak ki a számára, „pedig állítólag ez olyan, mint a zsidó világ-összeesküvés: miénk az összes pénz, a bankok, de mi vagyunk a kommunisták is, szóval most már jöhetne az első nagyobb átutalás”. A következő kérdező azt igyekezett kipuhatolni, hogy  „Mennyire érzed cikinek a szélsőséges feministák megnyilvánulásait?” (meg is magyarázták, kik azok: „Ahol azért kampányolnak, hogy a férfiakat sterilizálják, családokat szakítsanak szét stb.”). Réz Anna hangsúlyozta, hogy az unikornisokról sem fognak beszélni, ezért inkább lépjenek tovább, míg Papp Réka Kinga szerint igenis komolyan kellene venni a dolgot, mert az unikornis a poliamoriában annak a neve, aki egy pár mindkét tagjával szexuális kapcsolatot akar létesíteni.

false

 

Fotó: Narancs

De azért komoly dolgokról is szó esett. Arra a kérdésre, hogy a „NANE miért  hamisítja meg a családon belüli erőszakra vonatkozó statisztikát (95-5%)?” (mármint a férfiak és a nők által elkövetett tettek aránya), szakszerű felvilágosítással szolgáltak a jelenlévők, akik nemcsak azt mondták el, hogy mi a NANE (vagyis a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) és milyen sokrétű, fontos tevékenységet végez, hanem azt is, hogy honnan szerzi az adatait. Például a rendőrségi és bírósági statisztikákból, amelyeket ha akarna, sem tudna meghamisítani, mert ezek a legkönnyebben ellenőrizhetők.

Na és „miért ellenzik egyes feminista csoportok a prostitúció legalizálását?” Noha a trió tagjai kijelentették, hogy ők maguk a kérdésben dekriminalizáció-pártiak, kicsit hosszabban értekeztek a szexmunkások helyzetéről és a megoldási lehetőségekről is. De szó esett politikai és vállalati kvótákról is, amelyekről Réz Anna véleménye úgy hangzott, hogy míg a politikai kvótát átmeneti, hasznos eszköznek tartja, addig nem biztos abban, hogy a vállalati kvóta fair lenne.

false

 

Fotó: Narancs

Hermann Veronika azt hangsúlyozta, hogy a magyar parlamentben a nők csupán 9 százaléka képviselteti magát, vagyis aligha reprezentálják a parlamenti viszonyok a társadalmat. A magyar politikus pedig sztereotipikus módon meghatározva az a fehér bőrű, középkorú, heteroszexuális, keresztény férfi, aki ráadásul specifikusan még populista is, aluliskolázott, és nem különösebben kulturált. Így voltaképp nehéz nem kvótapártinak lenni. És ha már kvótáról, nemi reprezentációról volt szó, a médiahőssé avanzsált Papp Réka Kinga arról is beszélt kicsit, hogy milyen kvótanőnek lenni. És hogy vajon miért nem látszódik jóval több, különböző kérdésekben kompetens nő a közéletben, a médiában. Amely jelenséget talán még az antifeministák is észrevehetnék – róluk egyébként PRK megjegyezte, hogy a magyar antifeministák mozgalmának nevezett csoportosulást egyetlen nő csinálja, aki rávette két barátnőjét, hogy társuljanak, egyébként pedig a Facebook-lájkolóik között rajtuk kívül csak férfiak vannak. „Mindig vannak osztályárulók, akik aztán mindig pofára esnek” – tette hozzá szolidan.

A gyorsított ütemű válaszadás („Tudnátok most valami olyat is mutatni, amit a FEMEN szokott?” – „Mellet vagy transzparenst?”) során szóba került az a pozitív diszkrimináció is, hogy a nők előbb mehetnek nyugdíjba, amit Réz Anna igazságtalanságnak tart a férfiakkal szemben. Papp Réka Kinga kedvenc kérdése ennél kicsit vadabb volt; ez úgy hangzott, hogy „Mi a kurva anyádért van ősleszbikus frizurád, te dagadt lötty?” Amire PRK csak annyi mondott, hogy „mert szar a fodrászom”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.