SZIGET MELLÉKLET - Mozgás a Szigeten

Akrobaták, álomsebészek

  • - sisso -
  • 2017. szeptember 3.

Színház

Idén is várják a fesztivál népét a világra szóló utcaszínházi produkciók, a progresszív táncszínházak és a cirkuszok.

Kifejezetten a Szigetre készült műsorszámmal indul a jubileumi Nagy Utcaszínház produkció. A francia Collectif Arbuste társulat Instrumentarium, és az argentin–spanyol Aerial Jockey Strada Eterfeel című előadásainak fúziója lesz látható minden este két alkalommal az A38 színpad melletti réten. Mivel az előadásokat csak külön-külön ismerjük, arra következtetünk, hogy a francia társulat ütős hangszerekkel felszerelt, monumentális állványrendszeren zajló akrobatikus koncertjét ötvözik majd az spanyolok tornyában repkedő légtornászokkal.

A Fidelio Színház- és Táncsátor idei repertoárja sem földhözragadt. A Dream Collector Sleeping Beauty Project című alvó installációja segítségével naponta 14.00 és 17.00 között, vezetett altatásban lehet majd részt venni rajta. E színházi alvásklinika Vadas Zsófia Tamara szólóján alapul, amit az idén a MU-ban már láthatott a közönség. A Csipkerózsika utópisztikus verziója a női lélek változásairól szól, a jelenre is reflektál és a közösségi élményre alapoz.

Augusztus 12-én, 17.00-kor a tizenegy meztelen férfit felvonultató Chie Tor Anima Ardens című performance-a látható. Az előadásnak tavasszal volt a premierje Brüsszelben, Thiery Smiths koreografálta belga, német, lengyel, olasz, portugál, brazil, francia és brit táncosokra. Az előadásban egy furcsa törzset láthatunk, melynek tagjai a sámános révülettől kortárs technikákon át a színházias mozdulatokig mindent a felszabadult mozgás szolgálatába állítanak. Az előadás egyik szereplője Nelson Reguera ismerős lehet a hazai nézőknek is: a Frenák Pál Társulat táncosaként ismerhettük meg az álmodozó, utazó, világmegfigyelő performert.

Augusztus 14-én 16.00 órától a Cie La Migration Landscape(s) #1 elnevezésű előadása arra próbálja rávenni a másnaposokat, hogy más perspektívából tanulmányozzák a táj és az ember kapcsolatát: például egy hatalmas fémszerkezetű hinta különböző állásaiból.
A játékmester Quentin Claude és Gaël Manipoud.

A Duda Éva Társulatot minden hazai kortárs táncrajongó ismeri, talán még az operettrajongók is, hiszen tevékenysége meglehetősen szerteágazó. Az augusztus 15-én, 17.00 órától látható Breathe című darab a szabadságvágy témáját járja körül, közben a gátlástalanságot is vizsgálja Csuzi Márton, Egyed Bea, Rusu Andor, Újvári Milán és Jessica Simet aktív közreműködésével.

Tavaly, a Budapest Táncfőiskola Trafóban tartott különleges karácsonyi ünnepségén már láthattuk a Collective Dope, azaz Horváth Nóra és a finn Jenna Jelonen Dope ’I Just wish to help you’ című etűdjét. A duó augusztus 10-én 19.00 órától ismétli meg a segítségnyújtásról szóló leckét.

Nagy Fruzsina, Halas Dóra és a Soharóza Tabu kollekciója augusztus 13-án 17.00-kor kezdődik. Az alkotók megismétlik tavaly bemutatott halálugrásukat, terítékre kerül a szelfi, a menstruáció és a tömegszex.

Fülöp László és Cuhorka Emese társulata, a Timothy and The Things augusztus 12-én, 23.00-tól mutatja be Schrödingerre várva című előadását, ami természetesen nem a macskás gondolatkísérletéről híres osztrák fizikusról szól, hanem az emberi kapcsolatokról. A humorral gazdagon fűszerezett dekadens tánckabaréban Biczók Anna, Furulyás Dóra, Kelemen Patrik, Marcio K. Canabarro és Varga Csaba vesz részt.

Nem tudunk minden táncos színházat külön ajánlani, de Kálmán Eszter látványtervező című darabját muszáj. A bábszínész Bercsényi Péterrel és a táncos Dányi Viktóriával készült darabja augusztus 13-án 23.00-tól látható. A hattyúk tava motívumait szedték össze a bábokat és egyéb színházi eszközöket kreatívan vegyítő előadásukban. Olyan jól sikerült, hogy minden korosztály élvezi, persze mindenki máson röhög.

A Cirque du Sziget programhelyszín minden évben a legmenőbb hazai és nemzetközi új cirkuszi produkciókat állítja színpadra. Úgy tűnik, idén, a fesztivál fennállásának 25. évfordulója alkalmából mindenen túltesznek, hiszen az ezer férőhelyes sátorba és a mellette lévő szabad térre igazán jelentős produkciókat hívtak. A program mindennap azonos: 14 órától a Baross Imre Artistaképző tanulói mutatják be legújabb műsorukat, 16.30-tól a kizárólag nőkből álló spanyol Compañia Vavel Circus társulat lép fel, őket 17.30-kor az olasz Circoriccio és Dario Rossi követi. A tűztáncosokkal felálló hazai White Phoenix 21.15-kor kezd, a kenyai The Black Blues Brothers pedig 23.00-tól látható. A legnagyobb szenzációnak a három kanadai produkció ígérkezik: 18.30-tól a québeci Mr. Banana, majd 20.00-tól a Machine de Cirque műsora látható, amely a vándorcirkuszok hangulatát idézi, éjféltől pedig a Cirque Alfonse Barbu című fergetege sárbirkózással, vízköpőkkel, szuperférfiakkal, szupernőkkel.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.