SZIGET MELLÉKLET - Interjú

„Kiugrom a bőrömből”

Nagy Emese táncos, koreográfus

  • Artner Szilvia Sisso
  • 2017. szeptember 3.

Színház

Az izraeli Batsheva Dance Company két egykori tagjával és két hazai kollégájával közösen alapította a MA•ZE nevű tánccsapatot. A Szigeten a Kumzits című előadásukat láthatjuk.

Magyar Narancs: Hogyan ismerted meg a Batsheva Dance Companyt?

Nagy Emese: Mindig vonzott a darabjaikból áradó ösztönös fizikalitás és a szenvedély, ezért fogtam magam, és 2014-ben kimentem egy intenzív kurzusukra. A Bathseva nemrég visszavonult vezető koreográfusának, Ohad Naharinnak a mozgásnyelve, a ma már világszerte népszerű gaga érdekelt leg­inkább. Szerettem volna elsajátítani, mert azt gondoltam, hogy ez felszabadulást jelent a mindennapi – nálam a balettintézeti, illetve a különböző együttesi létezések során felszedett – rutin alól. Nos, valóban segített, ennek köszönhetően olyan viszonyba kerültem a testemmel, ami helyre tett. Olyan hatással volt rám Tel-Aviv és az ottani táncélet, hogy azóta minden évben legalább háromszor kiutazom tanulni és táncolni. És mivel sokat vagyok ott, könnyebben kezdtek alakulni a kapcsolatok. 2016-ban az ottani Táncvásáron (Exposure) is részt vettem, és együtt „gagázhattam” a társulattal.

MN: Ennek nyomán jött létre 2016 elején saját együttesed, a MAZE?

NE: Elsősorban nem a konceptuális részt szerettem, hanem a technikás kortárs táncot. A társulat tagjai közül Simet Jessicával már az első találkozáskor, 2015 nyarán, Tel-Avivban eldöntöttük, hogy együtt fogunk dolgozni, Várnagy Kristófot pedig ismertem más formációkból; érdeklődünk egymás iránt és a közös munka iránt is, így szinte magától értetődő volt a MA•ZE megalakulása, aminek a jelentése olyasmi, mint a „mizu”. Az izraeli Guy Shomronittal először tavaly májusban dolgoztunk együtt. Csináltunk egy impró bulit Tel-Aviv party címmel, ami ott bevett műfaj.

MN: Ez olyan, mintha előtáncolnátok egy diszkóban?

NE: Hasonló, de nem arról szól, hogy minket nézzenek, csak hogy kedvet, mi úgy mondjuk, groove-ot kapjanak attól, hogy mi feltűnünk egy-egy pillanatban. A Trafóban a tavalyi NextFeszt záróbuliját is mi csináltuk Dopamin címmel, ugyanilyen elgondolások mentén. Szóval Guyjal nagyon jó barátság alakult ki, így idén ismét eljött, ezúttal Yaniv Avrahamottal. Az Izraeli Kulturális Intézetben léptünk fel együtt, egy-egy duettel, de ők gagakurzust is tartottak.

MN: A Szigeten is ezt adjátok elő?

NE: Nem. Egy különleges darabbal készülünk, és én személy szerint kiugrom a bőrömből, hogy amiről egy éve még csak telefonon beszéltünk Guyjal, az a Szigeten valóra válik. Az előadás címe Kumzits – magyarul: tábortűz –, de csak a szó játékossága miatt választotta Guy és Yaniv. Virtuóz, táncos és jó humorú előadásra készülhetnek a nézők. A darab része lesz annak a sorozatnak, amit a múlt évben kezdtek el, és amelynek egyik állomása a Sziget. A fiúk hosszú távú terve az, hogy összekössék ezeket a darabokat, Montrealon, Lyonon, Tel-Avivon és Budapesten keresztül, hogy aztán egyszer majd egy este bemutassák mindet. Nagy öröm, hogy a MA•ZE révén Budapest is képviselteti magát ebben a szériában.

MN: Milyen terveitek vannak az őszre?

NE: Készülünk a szeptemberi trafós premierünkre, amelynek Budarats a címe, szeptember 21–22-én lesz látható. Két különálló darabot mutatunk be majd, az egyik a Kumzits lesz, a másik pedig a Dzsumbuj Jónás Vera és Csizmás András zenés közreműködésével. A premier után turnét szervezünk, szeretnénk minél több helyre eljutni az együttessel.

(Augusztus 12. szombat, 16.00 óra, Fidelio Színház- és Táncsátor)

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.