Mindennapi nagyítások

Szputnyik Hajózási Társaság: Majdnem

  • Deres Kornélia
  • 2012. február 21.

Színház


Fotó: Tóth Simon Ferenc

Annyira ismerős, hogy csak röhögni lehet. Ahogy szex után kimegy májast enni. Vagy egész nap a laptopot bámulja köntösben. Esetleg túlpörög, és otthon is munkatelefonál. Ahogy kínait eszik. Ahogy fel akar vágni a szakértelmével. A beszédes című Majdnem a harmincasok kisszerű és abszurd mindennapjait lesi meg, de közben nem veszi túl komolyan magát: egy generáció önreflexív látlelete, Czukor Balázs rendezésében.

A Szputnyiknál egyébként nagyon gyakran megfordultak fiatal és/vagy pályakezdő rendezők (Gigor, Göttinger, Kárpáti, Dömötör, Kovács). Rendhagyó rutin ez, ilyenfajta nyitottságot finoman szólva kevés színház részéről tapasztalni. Czukor rendezőként a Törmelékekkel és a Hókirálynővel debütált Bodó Viktor csapatában két éve. Miközben tudni, hogy a szputnyikos színészek mesterfokon űzik az instabil világ groteszk színpadi ábrázolását, Czukor ezúttal a valóság extremitását nem a káosz felől mutatja be, hanem a hétköznapiságot teszi nagyító alá. Az eredmény ettől még ugyanolyan (ön)ironikus.

A deficitek harca ez, ahogyan két emberpár bájolog, méricskél, füllent, dohog, kínoz. A vidéken élők kényszervendégségbe érkeznek a fővárosiakhoz, akiknek enélkül is épp elég harcolnivalójuk van egymással. De mindenkinek megvan a maga félnivalója, kinek a gyerek nem jön, kinek az ihlet. Közben életmódok csapnak össze finoman, mindenki bájosan megütközik a másik szokásain. És mindezt hiperminimálban: a színészek tartják a mértéket, és olyan pontosan adagolják a százszor hallott-látott félmondatokat és pofavágásokat, hogy a MU kis terében az illúzió teljessé válik. Hay Anna munkamániás miniszoknyása, Hajduk Károly zsibbadt írója, Molnár Gusztáv melák ezermestere, Székely Rozi ártatlanságában szeretni való felesége kompakt négyest alkot. Eközben a rendezés sem faksznizik, a színtér mellett belakja az előteret is, szimultán térkezelése egyszerű fényváltásokkal tagolódik.

Sajnos a sztori az utolsó harmadban vontatottá válik, az addigi tempó akadozik, üresjáratok érződnek. Ettől függetlenül a Szputnyik még mindig száll: érdemes rá felkéredzkedni.

Mu Színház, január 21.

 



 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.