rés a présen

Nyáron, a volt osztálytársakkal

Adorjáni Bálint színész

  • rés a présen
  • 2012. február 20.

Színház

rés a présen: Pécsi vagy?

Adorjáni Bálint: Nem, közgázra jártam oda, és ott találkoztam a JESZ-szel (Janus Egyetemi Színház). Több darabban játszottam, az Yvonne, a burgundi hercegnőben Cipriánt, a Lóvá tett lovagokban Biront. Rengeteget utaztunk fesztiválokra, jó volt hasonló korúakkal színházat csinálni. Itt döntöttem el, hogy jelentkezem a Színművészetire, és miután lediplomáztam Pécsen, fölvettek. Azóta is visszajárok játszani nyaranként.

rap: Hogyan kerültél innen egyből a Radnóti Színházba?

AB: Nem egyből. Négy év főiskola után. Harmadévben itt voltam gyakorlaton, majd a társulat tagja lettem.

rap: Mi inspirál?

AB: Legnagyobb hatással az osztályfőnökeim voltak rám, mai napig meghatározzák a színházhoz való viszonyomat. Hosszasan sorolhatnám azokat, akik nemcsak szakmai szempontból inspirálnak, de kimondott példaképem nincs. Minden munkára úgy tekintek, amiből bármilyen tekintetben tanulhatok.

rap: Jól érzed magad a Radnótiban?

AB: A színház lehetőséget biztosít az elmélyült munkára, s ez a záloga, hogy jól érezzem magamat, és működjön a társulat. Mindenkinek megvan a helye és feladata. Rengeteget lehet tanulni az idősebb kollégáktól, vagy csak pusztán ülni és hallgatni a régi színházi anekdotákat.

rap: Tavaly mutattátok be a Yermát, amelyben Juant játszod. Hogyan tekintesz erre a szerepre?

AB: Izgalmas és komoly próbafolyamat eredménye a Yerma. Nagyon szeretem ezt az előadást, mert nehéz, és ezért jó feladat. Meg kell mutatnom egy olyan férfit, aki szereti a feleségét, de párhuzamosan megy tönkre vele együtt egy olyan kapcsolatban, melyet megmérgez az, hogy nem születik gyerekük. Nagyon tanulságos, hogy mennyire képesek vagyunk ragaszkodni elképzeléseinkhez, mennyire meghatározzák egysíkú ambícióink az egész életünket, és nem megvalósuló irreális álmaink hogyan képesek a boldogságunk útjában állni, amikor rögeszmékké válnak. Leginkább a fiatalabb korosztálynak ajánlanám a darabot.

rap: Milyen más darabokban láthatunk téged az idén?

AB: Most éppen Térey János Protokoll című darabjában próbálok. Én játszom azt a Donner Kálmánt, akinek éppen tönkremenő házassága miatti agóniáját végignézhettem a White Box pincéreként az Asztalizene című előadásban, amit csaknem százszor játszottunk a Radnótiban. Utána Mohácsi János rendezi a Bolha a fülbent, ahol megint Szávai Viki szeretőjét játszom csakúgy, mint a Naftalinban. Ez elég jó szerep. Nyáron még megcsináljuk volt osztálytársakkal a Karamazov fivéreket.

rap: Vannak-e távolabbi terveid?

AB: Szeretnék filmezni.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.