rés a présen: Miért jöttél idén nyáron Budapestre Temesvárról?
Tokai Andrea: Mert először dolgozom Budapesten színészként, és egyből Pintér Bélával. Na, így kell ezt elkezdeni. Tavalyelőtt találkoztunk először Bélával a Parasztopera kapcsán, amit Temesváron Szikszai Rémusz rendezett, és én játszom benne az anyát, aztán tavaly nyáron meg beszélgettünk egy lehetséges közös munkáról, és elhívott a következő produkciójába, amit most próbálunk. Konkrétan most íródik, és szeptember 29-én lesz a Szkéné Színházban a hivatalos bemutató, de a címét még nem tudom, különben is csak munkacíme van.
rap: Milyen szerepet kaptál?
TA: Főszerepet játszom. Még sose dolgoztam úgy, hogy ott születik a darab helyben, úgyhogy nekem ez nagyon érdekes. A Parasztopera kész dolog volt akkor nekünk, nem egy munkafolyamat, azt már játszották, egy rögzített szöveg és zene volt, itt viszont minden nap új. Ez a nyár tele volt nekem meglepetésekkel. Most tanulom, hogyan születik meg egy darab, és milyen, ha rám írnak egy szerepet. Hát nem semmi. Bélával együttműködni fantasztikus, ír, játszik, rendez egy időben. Nem sok ember van Európában, aki így dolgozik. Október elején és végén is lesz előadás, úgyhogy a következő évadban játszani fogjuk. Alig várom már. Az első budapesti bemutatóm lesz, rezgek is rendesen. Nem akárkikkel vagyok egy színpadon: Csákányi Eszter, Stefanovics Angéla és a többiek… Azt hittem, hogy Budapesten ezek a színházak zártabb közegek, de közben kiderült, hogy baromi nyitott és vagány, szóval jól érzem magamat.
rap: A temesvári Csiky Gergely Színházban milyen darabokban játszol a következő évadban?
TA: A Parasztopera futni fog Szikszai Rémusz rendezésében, a Gardénia is, amelyet Koltai M. Gábor rendezett, meg a Moliendo Café, ami a német színházzal közösen készült, és Silviu Purcărete rendezte. Van még a Kokan Mladenović-féle Prométheusz és az Egerek és emberek László Sándor rendezésében. A színházunkkal egy épületben lévő Román Nemzeti Színházban is játszom: a Fehér éjszakákban, amit az olasz Stefano De Luca rendezett, de a Revizor is műsoron van még Petru Vutcărău és a Roosevelt tér Radu Afrim rendezésében.
rap: Azért ez rengeteg darab, és majdnem mind főszerep.
TA: Hát, nem is panaszkodom. Az a jó, ha sok munka van, a színész meg úgy jó, ha bolond és mindet megcsinálja. A Mladenović Prométheuszában például csak statisztálok, a tömegben énekelek, jövök, megyek, de megéri, mert annak is célja van. Ja, és a The Full Monty (Alul semmi) című musicalben is benne vagyok.
rap: Színésznő szerettél volna lenni már gyerekkorodban is?
TA: Nem. Akkor csokoládé szerettem volna lenni, mert azt mindenki szereti.
