Színház

Változások könnye

A 2017-es bécsi ImPulsTanz fesztivál egyik biztos befutója az Anne Teresa De Keersmaeker által felépített világhírű belga társulat, a Rosas A Love Supreme című új előadása volt. Illetve egy 2005-ös előadásának „újrahangszerelt” verziója, négy fiatalabb férfitáncossal.
  • Artner Sisso
  • 2018. április 22.

„Ebben a globalizált világban mindenki migráns”

Migránsoook – avagy túlsúlyban a bárkánk címmel a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadásában látható az idei MITEM-en a kortárs színház egyik legnagyobb szerzőjének darabja. Emberi sorsok fonódnak össze groteszk módon a menekültekkel teli hajótól az elnöki irodáig, a bevándorlásellenes hivataltól a szervkereskedőkig.

Sem megjavítani, sem elpusztítani

„Tekintetében van valami nyugodt, de nyomasztó”, mondja önmagáról Miskin herceg. Három férfi ül a színpad szélén, és egy-egy mondatban (epikusan) bemutatkoznak. Majd megismétlik, mintha csak rövid és gyenge nézői emlékezetünket támogatnák. Más férfiak ugyanezt a jelenetet egy kis tévéképernyőn újranézik. Mindez az előadás egész teatralitását keretbe helyezi.
  • Tompa Andrea
  • 2018. április 14.

Honosh módra

Nem tehetek róla, nekem akkor dagad honosh büszkeségtől a keblem, amikor ilyenfajta színházat látok. Még valamiféle ünnepélyes érzés is elfog – pedig közben szanaszét röhögöm magam, hiszen mégiscsak egy oltári nagy marháskodás A Krakken művelet –, de szinte meghat ez a gazdagság: az emberi hülyeség, a másodpercenként adagolt gegek, az (inter)kulturális utalások tobzódása. Szédítő és abszurd örömszínház ez, és – bár biztos vagyok benne, hogy máshol is értenék – magyar is: a miénk.