MaNcs 30. évf. 10. sz. (2018-03-08)
Az orvosi és gyógyszerészeti kutatások zömét hetvenkilós férfiakra szabták. A nők egészen napjainkig vagy nem léteztek a tudományos kutatások számára, vagy ezek művelői a nemi különbségeket esszencialista módon, általános magyarázatként, sőt, olykor előítéletesen tekintették.
Robert Fico kormányának vége van – ez kis híján közmegegyezés Szlovákiában. Ezt mondja az ellenzék, ezt mondja az államfő, ezt mondja az utca, és nem nagyon mondanak mást a koalíciós partnerek sem, de még a miniszterelnök pártjának elnöksége sem, ők legfeljebb cizelláltabban fejezik ki ebbéli álláspontjukat: nem zárkózunk el a belügyminiszter elcsapása elől. Robert Kaliňák belügyminiszter viszont annyira Robert, hogy már-már teljesen Fico, ilyenformán ennyivel köztudottan nem úszható meg a dolog. Ha Fico megszabadulna tőle, az nem annyit tenne, hogy a jobb kezét vágja le, hanem valami jóval nemesebb testrészét.
Lapzártánk idején 53 országos listát jelentettek be a Nemzeti Választási Irodánál, és bár ezek egy része kukába kerül a hivatal minden bizonnyal szigorú hitelesítési eljárása után, így is jókora darab szavazólappal küzdhet majd a választópolgár április 8-án. (És az egyéni indulók tömegéről még csak szót sem ejtünk most!)
Dagad az osztrák Burschenschaftok antiszemita daloskönyvei körüli botrány. A kormánypárttá avanzsált Szabadságpárt 51 parlamenti képviselőjéből 18-an aktív vagy passzív tagjai a diákfiúkat és öregdiákokat tömörítő, több mint 200 éves múltra visszatekintő egyetemi és középiskolai egyleteknek.
Alaposan meglepte az amerikaiakat a Vietkong és az észak-vietnami erők ötven évvel ezelőtti holdújévi offenzívája. Bár a támadást sikerült visszaverni, a háború gyors megnyerésének reménye végleg elszállt.
Demokratikus keretek közötti autokratikus hatalomgyakorlás jellemzi a magyarországi rezsimet – véli Körösényi András. A politológust a válságnarratívák sikerességéről és korlátairól, valamint arról is kérdeztük, tényleg foglyul ejtette-e Orbán a jobboldalt.
A hódmezővásárhelyi nagyarányú ellenzéki győzelem után az erősen billegő pécsi 1-es és 2-es választókerület legalább egyikét elviheti az ellenzék – ám mindent megtesz, hogy ez mégse legyen így. Az 1-esben a kiábrándult jobboldali szavazók révén építene koalíciót Mellár Tamás, a 2-esben viszont teljes az ellenzék szétesettsége.
Túlzsúfoltak a sürgősségi osztályok, ezt senki nem vitatja – az okokról már megoszlanak a vélemények.
Milliárdos, kimagyarázhatatlan botrányok rázták meg a hazai szociális szövetkezetek világát jó pár éve, hogy aztán Farkas Flóriánt még csak ki se hallgassa a nyomozó ügyészség. Egy másik főszereplő pedig ma már Rogán Antal ötletét valósítja meg, miközben az államosítás a tisztességesen működő szervezeteket is elérte.
Szél Bernadett állítja: ha ő lesz Magyarország miniszterelnöke, az első útja Moszkvába vezet majd, ahol felmondja a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződéseket. A miniszterelnök-jelölti interjúsorozatunk második része.
Amikor ezt írom, javában zajlik a téli olimpia, a sokadik azóta, hogy az Apa Szarajevóba ment elbeszélőjének édesapja 1984-ben elindult a téli olimpiára Ceaușescu Romániájából, hogy azután soha ne térjen vissza. A disszidáló, szimbolikusan eltemetett apa hiánya, a vágyakozás utána, az apakép keresése és a hiány traumatizáltságától való szabadulás stratégiái állnak Király Kinga Júlia regényének középpontjában, amelyben a többi felmenő nem disszidál ugyan, de a maradásukban nincs sok köszönet.
Több mint 200 millió példányt nyomtak eddig a könyveiből, csak A Da Vinci-kódból 80 millió fogyott, de Robert Langdon, a harvardi szimbólumkutató többi kalandja is szép sikert aratott. A legújabb a sorban az Eredet, Langdon ötödik jelenése; a regény a bilbaói Guggenheim Múzeumtól indul, de útba ejti a Szimpla kert vécéjét is. A szerzőt New Hampshire-i otthonában értük el telefonon.
Az amerikai felnőtteknek szóló popzenében vízválasztó volt a 2016-os év vége, azóta ugyanis a szex, a drog és a rock and roll helyett Donald Trump vált az első számú múzsává; alig adtak ki olyan sötétebb hangvételű lemezt, amit ne az új amerikai elnök ihletett volna.
Felfedezni egy teljesen ismeretlen operát, amely az operairodalom egyik leghíresebb slágerének hangjaival indul: igazi offenbachi szituáció. Sellőket címszereplővé tenni egy műben, ahol e lényeknek valójában nem jut érdemi szerep – úgyszintén.
Dvořák 1891-ben Amerikáig ment, hogy elhozza nekünk az indiánok zenéjét, és a IX. „Újvilág” szimfóniában lábunk elé terítse a vad-fenséges préri hangjegyszőttesét. Bő másfél évszázaddal korábban francia kollégájának, Jean-Philippe Rameau-nak ki sem kellett lépnie XV. Lajos udvarából ahhoz, hogy megihlessék a távoli földrész őslakosainak egzotikus ritmusai: az indiánok házhoz jöttek.
Jazzmuzsikus létére olyan vadul gerjeszti a hangszerét, mint Jimi Hendrix a gitárját. Santa Diver nevű triójának új lemeze, a Deep Diving kapcsán beszélgettünk arról, hogyan találta meg a saját hangját, és bontotta le a nemi sztereotípiákat a jazzben.
Azt mondják a Kilátó készítői, hogy a műsor várakról, kastélyokról, megújuló értékekről és fesztiválokról fog szólni, vagyis mindarról, „amiért érdemes útra kelni hazai tájakon”.
Nem tehetek róla, nekem akkor dagad honosh büszkeségtől a keblem, amikor ilyenfajta színházat látok. Még valamiféle ünnepélyes érzés is elfog – pedig közben szanaszét röhögöm magam, hiszen mégiscsak egy oltári nagy marháskodás A Krakken művelet –, de szinte meghat ez a gazdagság: az emberi hülyeség, a másodpercenként adagolt gegek, az (inter)kulturális utalások tobzódása. Szédítő és abszurd örömszínház ez, és – bár biztos vagyok benne, hogy máshol is értenék – magyar is: a miénk.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen látható kiállítás a 2016-ban ugyanitt megrendezett Fotó/Modell folytatásának tekinthető; most az egyetem könyvtárából, levéltárából és művészeti gyűjteményéből válogatott anyag az 1860-as évektől az 1910-es évek közepéig tartó időszakra fókuszál.
Kocsis Erika nyolc éve önkéntesként dolgozik egy hospice osztályon, etet, felültet, beszélget, kísér, néha a halálba. Irodalommal nem foglalkozott korábban, most Mint a feketeszeder című könyvében 33 emlékezetes, de rövid találkozás történetét írta meg.
Már a nagy sportcsatornák is fantáziát látnak a drónokban. A verseny olyan, mintha a srácok videojátékoznának, de nem virtuális repülőkkel, hanem valódi drónokkal valódi pályákon száguldoznak.
Új filmje, az Ismael szellemei csütörtöktől látható a mozikban. David Bowie-ról, Woody Allenről és a #metoo mozgalomról is beszélgettünk.
