rés a présen

„Van a testem, és az is én vagyok”

Biczók Anna táncos, koreográfus

  • rés a présen
  • 2018. április 22.

Színház

rés a présen: Legutóbbi munkád a Tatiana a Trafóban. Van jelentősége annak, hogy négy nő késztette ezt?

Biczók Anna: Igen, kifejezetten Dányi Viktóriát, Furulyás Dórát és Vadas Zsófia Tamarát kerestem meg még 2016 nyarán, hogy dolgozzunk együtt. Mindannyiunkra alkotóként és előadóként gondoltam és számítottam. Fontos volt, hogy mind nők vagyunk, szerettem volna, ha foglalkozunk ezzel a témával. Olvasok és tájékozódok, amennyire tudok – sokfélét lehet olvasni társadalmi szerepekről, egyenjogúságról, egyáltalán ez utóbbi megkérdőjelezéséről. Szerettem volna megdolgoztatni ezeket a felvetéseket.

rap: Kikkel dolgoztál még az elmúlt években?

BA: A Budapest Kortárstánc Főiskolán végeztem, és leginkább az onnan kikerült emberekkel dolgozom. Hód Adrienn-nel (Hodworks) és Fülöp Lacival (Timothy and the Things), újabban pedig a bodylotion co-dance nevű csapattal, amelyet Hadi Júlia és Arany Virág alapított.

rap: Mit könyvelsz el sikernek az utóbbi években?

BA: A Fülöp Lacival és Cuhorka Emesével készített „there’s an elephant in every room…” című előadás három éve Lábán-díjat kapott, illetve a következő évben jelölték a Schrödingerre várva című darabunkat is. Korábban a Tünet Együttes Voks című előadását is nominálták, amiben szintén közreműködtem. Számomra leginkább azért a személyes visszajelzésekben élhető meg a leginkább a siker. Mint például, amikor valakinek a jógaórámon egyszer csak eszébe jut, hogy látott színpadon, és az mennyire tetszett neki.

rap: Miben láthatunk aktuálisan, és mik a terveid a következő évadra?

BA: Március 24-én játszom a bodylotion co-dance Párbaj című előadását Hadi Julival a MU Színházban. Május 16-án Szeri Viktor új munkájában, a Melinda álmában leszek látható a Várkert Bazárban az Imre Zoltán Program keretében. Lesz még Schrödingerre várva is ebben az évadban a Trafóban május 17-én. Nézze meg, aki nem látta, mert ki tudja, mikor lesz legközelebb. Megyünk vele Lipcsébe, Prágába, Gdańskba is. A jövő évadban megy tovább a szintén Szeri Viktorral készített darab, a Sandy’s going out, és lesz egy új bemutató a bodylotion co-dance-szel novemberben, Zágrábban The end is near címmel. Utóbbi majd decemberben lesz látható itthon a MU Színházban.

rap: Miről szól számodra a tánc?

BA: A testhez való viszonyomról. A dilemmáról, hogy van a testem, és az is én vagyok, de mégsem csak a testem vagyok. Arról, hogyan tudom ezzel a testnek nevezett kiterjedésemmel kifejezni magamat és a világ különféle jelenségeit, történéseit. Kortárs táncnak meg azt gondolom, amit a testről, a táncról mint kifejezésmódról performatív keretek között gondolati és formai szinten is kommunikálni kívánunk. Ahogy keressük az új megfogalmazási lehetőségeket, ami iszonyú nehéz, mert amúgy meg nincs új a nap alatt. Minden alkotónak a saját felelőssége, hogy mennyire gondolkodik szabadon, vagy épp mennyire használ létező sablonokat. S persze az utóbbival sincs baj, csak az más műfaj, s talán nem kortársnak hívjuk. Sosem szerettem a kortárs kifejezést, de talán majd utólag kitalálnak jobbat.

rap: Mit jelent számodra Moszkva?

BA: Az édes anyácskámat, aki ott született, a gyerekkoromat, a második otthonomat. Pont a rendszerváltáskor laktam Moszkvában, előtte-utána, összesen öt évig – de annak a világnak rég vége van már. Sokat változott a város, nem oda megyek vissza, ahonnan jöttem, amikor látogatok. De a lelkem egy része orosz, és ez okoz is némi zavart bennem.

rap: Ha egy balett-társulathoz keverednél, mit rendeznél nekik?

BA: Ez igen meglepő volna, mert, amennyire tudom, itthon nincsenek akkora nyitások a kortárs felé, mint, mondjuk, Párizsban, Londonban vagy Zürichben. De úgy gondolom, hogy a Giselle-t álmodnám újra, amit sokat emlegettünk a Tatiana próbáin is. Úgy tűnik, megihletnek a halott menyasszonyok.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.