ZSIBONGÓ melléklet - Tánc

Változások könnye

A Love Supreme

  • Artner Sisso
  • 2018. április 22.

Színház

A 2017-es bécsi ImPulsTanz fesztivál egyik biztos befutója az Anne Teresa De Keersmaeker által felépített világhírű belga társulat, a Rosas A Love Supreme című új előadása volt. Illetve egy 2005-ös előadásának „újrahangszerelt” verziója, négy fiatalabb férfitáncossal.

Örömteli táncmatematika, amelynek kapcsán újra bizonyossá vált, hogy a klasszikus kortárs táncmű kifejezés nem oximoron. Persze bőven vannak már ennek a műfajnak is emblematikus koreográfiái, nagyszabású alkotói. Időben messzebbre megy vissza a tárgyalt darab története, mégpedig 1964-ig, amikor John Coltrane, az amerikai dzsessz-szaxofonos- és zeneszerzőikon elkészítette azonos című, a modern dzsesszt is újraformáló albumát, amelyet alapul vett a koreográfia.

A találkozás a zeneművel a táncszínpadon reveláció volt. Bár a négy táncosnak is köszönhető, hogy a négytételes alkotásból olyan nyers erővel tör felszínre a szakrális erő, hogy elkerülhetetlen a fejest ugrás. A drog- és alkoholmizérián magát átküzdő Coltrane saját bevallása szerint is őszinte vágyát fejezte ki ebben a spirituális műben a teljesebb élet, a tisztább művészet s talán az istenhez való közelebb jutás iránt. Az improvizáció és rigorózus struktúra, valamint a hangok zabolátlansága és a forma szigorúsága közötti feszültség felhívás lehetett De Keersmaeker számára, hiszen mozdulatrendszere pont erre a fenséges geometriára épül. Salva Sanchisszal együtt, aki az eredeti verzióban még táncolt, közösen vállalták, hogy egybeforrasztják a zenei kompozíciót és a mozgásimprovizációkat. A struktúrát és a kompozíciót nyilván De Keersmaeker vázolta fel, Sanchis pedig a mozgás- és improvizációs technikát gyúrta bele.

A négy férfi feketében a kvartett négy hangszerét illusztrálja. Az előadást Coltrane szaxofonjának úgymond megtestesítője vezeti fel egy néma szólóban. Ez zavaróan hosszú lehet a felkészületlen nézőnek, pedig Thomas Vantuycom, azaz Mr. Szaxofon szerepe az alapozás, a felkészítés a befogadásra. Felsorakoztatja a későbbi gesztusokat, kicsomagolja a titkos Rosas ZIP-et, tálalja az előadás mozdulatrendszerét. Még nem tudjuk, de az emelkedő és süllyedő, feszes és hirtelen ernyedő végtagok, a gerinc hajlékonysága és szilárdsága a húrok viselkedését képezi le. A belőlük áradó ellenállhatatlan erőt hivatott megmutatni, de a fúvós hangszer öblös sikítását és az utána következő szusszanó csöndeket is, vagy a billentyűk koppanását késleltetve követő pendülést. Meghökkentő, ugyanakkor okos, pontos felütés, amely rendet és kapcsolatot teremt a zavaros valóság és az emelkedett zene között, mielőtt a színpadot ellepik a testek és elárasztja a dzsessz. Megadja a darab koordináta-rendszerét, csak aztán lép be a többi hangszerember a behatárolhatatlan, egyszerű, szinte homályos térbe, és játszik például albumbemutatót. Sőt, a zeneszerzés folyamatába, Coltrane agyába enged betekintést a koreográfia, egészen a Psalmus című negyedik tételig, ami az alkotó (ki tudja, melyik alkotó: a zeneszerző, a koreográfus vagy az előadó?) találkozását szimbolizálja a felsőbb erőkkel. Persze addig sem töltjük hiába az időt mi, halandó nézők, mert követni kell az előadást. Pontosabban a Mr. Szaxofonhoz társuló Elvin Jones dobjátéka által inspirált José Paulo dos Santos, a Jimmy Garrison bőgőjét feltámasztó Jason Respilieux és McCoy Tyner zongorahangjainak szerepét magára öltő Bilal El Had táncrendjét. A mozdulataik harmóniába rendeződéseit, a hirtelen szétforgácsolódásokat, a különböző tónusú, hol kirobbanó, hol rigorózus, hol humoros szólókat. Megfigyelni és élvezni a lobogó szaxofonhangtól irányított hullámzó karok látványát vagy talán pont a leszúrt mozdulatok által előcsalt zongorafutamot. Végtére is eggyé lesz a zene és a mozdulat. A tánc igazi varázslata az illúzió, hogy előbb volt, mint a zene, de legalábbis ugyanabban a pillanatban született. Simán hallanánk Coltrane agymenését már akkor is, ha a lezárás ugyancsak egy néma etűd volna. De nincs didaktika, a történet így fenséges és kerek. A halhatatlan dzsesszkirály pedig azt üzeni a tánc médiu­ma által nekünk, halandóknak, hogy az életünkön változtatni kell, ha az már nem élet, szenvedések árán is, mert a világot változtatjuk meg vele.

Coltrane bűvös négyzetének táncos kikerekítése május 24-én, 25-én és 26-án a Trafóban is látható lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.

Te kinek képzeled magad?

Miután leérettségiztek, összehoztak egy zenés darabot a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatos diákjai arról, hogyan élték meg konfliktusaikat az igazgatónővel, aki fideszes önkormányzati képviselő. Az előadás kész, fesztiválon szerepelnek vele.

Kicsiben láthatjuk

A Fidesz, amely tavaly tizennyolc év után vesztette el Hajdúböszörményt, képtelen tudomásul venni a váltást, és ahol csak tud, ott tesz keresztbe a Böszörményi Harmadik Oldal (BHO) nevű civil szervezet dominálta közgyűlésnek. A helyszínen jártunk.