Sunnyogás, kormolás, mellébeszélés kíséri a kormányzati döntést, mely szerint ne legyen má’ ellenzéki kritikus a Jászai Mari-díjat odaítélő bizottságban

  • - czenkli -
  • 2017. június 7.

Színház

Tesztelte a NER-t a Színházi Kritikusok Céhe: kell Csáki Judit, vagy sem?

Abszurd színjátékot rendezett az Emmi. Nem először, és vélhetőleg nem is utoljára, bár ezt a sztorit csak magának köszönheti.
Tavaly decemberben – mint rendesen – elkezdték a 2017-es év Jászai Mari-díj jelölésére szolgáló bizottság tagjainak felhajtását. A bizottság tagjairól és elnökéről – a felkért szakmai szervezetek javaslata alapján – a kultúráért felelős államtitkár határoz. A szakmai szervezetek közül Hoppál Péter kérésére megkeresték a Színházi Kritikusok Céhét is, hogy tegyék meg a bizottság egy tagjára vonatkozó javaslatukat.
A céh közös álláspontja szerint Csáki Judit kritikust, a Revizor kritikai portál főszerkesztőjét jelölték még szintén decemberben. Ám ezt követően az államtitkárság levelezésre szakosodtt kollégája először csupán időhúzás címen nem reagált érdemben, majd sehogy arra a kérdésre, hogy mit szól az Emmi kultúra szekciója a kritikusok jelöltjéhez, kell-e vagy sem. Közben telt-múlt az idő, március 15-én a szokásokhoz híven kiosztották a Jászai Mari-díjakat, ám a bizottság tagjairól csak nem érkezett semmilyen információ.

2017-ben kiemelkedő színművészeti, színészi, rendezői, dramaturgiai és színháztudományi, színházelméleti tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült: Crespo Rodrigo, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója, színész, Fehér Tibor, a Nemzeti Színház színésze, G. Erdélyi Hermina, a Szabadkai Népszínház színésze, Lengyel Tamás, a Vígszínház színésze, Pelsőczy Réka, a budapesti Katona József Színház színésze, rendezője, Saárossy Kinga, az egri Gárdonyi Géza Színház, színésze, Tresz Zsuzsanna, a pécsi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezője, Varga Klári, a debreceni Csokonai Színház színésze.


De a Színikritikusok Céhének elnöke, Stuber Andrea nem hagyta annyiban a dolgot, s megpróbálta kideríteni, vajon kik döntöttek az idei jelöltekről. Választ persze nem kapott sehonnan.
A szerdán nyilvánosságra hozott levelezés rendes sunnyogásról árulkodik, hisz a céh jelöltje, Csáki Judit nyilván nem lett a jelölő bizottság tagja. Közadatigénylés címen elküldtük érdeklődésünket az Emminek, világosítsanak fel, kik voltak a bizottság tagjai. Ám az Emmi eddig el nem küldött válaszát beelőzte az Operett Színház főigazgatója, Lőrinczy György NKA-alelnök közlése, miszerint a Jászai Mari-díj bizottságának elnökeként reagált a szinhaz.hu cikkére, melyből kiderült, hogy “kommunikációs zavar lépett fel” a Színházi Kritikusok Céhe és az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkárság között. Közölte, hogy az ötfős kuratórium munkája Takács Katalin színész a Magyar Színházi Társaság, Hegedűs D. Géza színész a MASZK Egyesület, Horváth Lajos Ottó színész a Magyar Teátrumi Társaság jelöltjeként, Huszti Péter színész pedig a Magyar Művészeti Akadémia jelölésével, valamint miniszteri delegáltként a bizottság élén Lőrinczy György igazgató, színházi menedzser tagságával valósult meg.
Lőrinczy azt is elmondta, hogy ő maga korábban szóban egyeztetett a kritikus céh jelöltjével mind a bizottság összetétele, mind a kiválasztás háttere kapcsán.
Ez mind szép és jó, de inkább kínos és szakmaiatlan, amihez Lőrinczynek semmi, Hoppál Péter államtitkárságának annál több köze van. A Színházi Kritikusok Céhének a POSZT-botrány utáni újabb tesztje megint csak bizonyított.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.