Sunnyogás, kormolás, mellébeszélés kíséri a kormányzati döntést, mely szerint ne legyen má’ ellenzéki kritikus a Jászai Mari-díjat odaítélő bizottságban

  • - czenkli -
  • 2017. június 7.

Színház

Tesztelte a NER-t a Színházi Kritikusok Céhe: kell Csáki Judit, vagy sem?

Abszurd színjátékot rendezett az Emmi. Nem először, és vélhetőleg nem is utoljára, bár ezt a sztorit csak magának köszönheti.
Tavaly decemberben – mint rendesen – elkezdték a 2017-es év Jászai Mari-díj jelölésére szolgáló bizottság tagjainak felhajtását. A bizottság tagjairól és elnökéről – a felkért szakmai szervezetek javaslata alapján – a kultúráért felelős államtitkár határoz. A szakmai szervezetek közül Hoppál Péter kérésére megkeresték a Színházi Kritikusok Céhét is, hogy tegyék meg a bizottság egy tagjára vonatkozó javaslatukat.
A céh közös álláspontja szerint Csáki Judit kritikust, a Revizor kritikai portál főszerkesztőjét jelölték még szintén decemberben. Ám ezt követően az államtitkárság levelezésre szakosodtt kollégája először csupán időhúzás címen nem reagált érdemben, majd sehogy arra a kérdésre, hogy mit szól az Emmi kultúra szekciója a kritikusok jelöltjéhez, kell-e vagy sem. Közben telt-múlt az idő, március 15-én a szokásokhoz híven kiosztották a Jászai Mari-díjakat, ám a bizottság tagjairól csak nem érkezett semmilyen információ.

2017-ben kiemelkedő színművészeti, színészi, rendezői, dramaturgiai és színháztudományi, színházelméleti tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült: Crespo Rodrigo, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója, színész, Fehér Tibor, a Nemzeti Színház színésze, G. Erdélyi Hermina, a Szabadkai Népszínház színésze, Lengyel Tamás, a Vígszínház színésze, Pelsőczy Réka, a budapesti Katona József Színház színésze, rendezője, Saárossy Kinga, az egri Gárdonyi Géza Színház, színésze, Tresz Zsuzsanna, a pécsi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezője, Varga Klári, a debreceni Csokonai Színház színésze.


De a Színikritikusok Céhének elnöke, Stuber Andrea nem hagyta annyiban a dolgot, s megpróbálta kideríteni, vajon kik döntöttek az idei jelöltekről. Választ persze nem kapott sehonnan.
A szerdán nyilvánosságra hozott levelezés rendes sunnyogásról árulkodik, hisz a céh jelöltje, Csáki Judit nyilván nem lett a jelölő bizottság tagja. Közadatigénylés címen elküldtük érdeklődésünket az Emminek, világosítsanak fel, kik voltak a bizottság tagjai. Ám az Emmi eddig el nem küldött válaszát beelőzte az Operett Színház főigazgatója, Lőrinczy György NKA-alelnök közlése, miszerint a Jászai Mari-díj bizottságának elnökeként reagált a szinhaz.hu cikkére, melyből kiderült, hogy “kommunikációs zavar lépett fel” a Színházi Kritikusok Céhe és az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkárság között. Közölte, hogy az ötfős kuratórium munkája Takács Katalin színész a Magyar Színházi Társaság, Hegedűs D. Géza színész a MASZK Egyesület, Horváth Lajos Ottó színész a Magyar Teátrumi Társaság jelöltjeként, Huszti Péter színész pedig a Magyar Művészeti Akadémia jelölésével, valamint miniszteri delegáltként a bizottság élén Lőrinczy György igazgató, színházi menedzser tagságával valósult meg.
Lőrinczy azt is elmondta, hogy ő maga korábban szóban egyeztetett a kritikus céh jelöltjével mind a bizottság összetétele, mind a kiválasztás háttere kapcsán.
Ez mind szép és jó, de inkább kínos és szakmaiatlan, amihez Lőrinczynek semmi, Hoppál Péter államtitkárságának annál több köze van. A Színházi Kritikusok Céhének a POSZT-botrány utáni újabb tesztje megint csak bizonyított.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.