rés a présen

„Szeretném, ha egy sokkal szolidárisabb társadalomban élnénk”

Feuer Yvette színész, drámapedagógus

  • rés a présen
  • 2016. február 14.

Színház

rés a présen: Mikor és kikkel alapítottad a Bohócok a Láthatáron Csoportot?

Feuer Yvette: 2010-ben alakultunk, Manyasz Erika kolléganőmmel ketten voltunk alapítók, és kerestünk magunk mellé egy fiút, aki a kezdetekben pár évig Szegedi Tamás volt. Akkor jöttem meg Amerikából, ahol többször dolgoztam a Clowns Wi­­thout Borders nevű szervezettel, amelynek az a célja, hogy vidámságot vigyen katasztrófa sújtotta területeken élő gyerekek életébe. Voltunk a Katrina hurrikán után egy évvel New Orleans környékén, előtte 2004-ben pedig bejártuk az egész Balkánt. Több ezer gyereknek játszottunk. Mikor hazajöttem, világos volt, hogy elkezdek egy saját társulatot, amit részben ez a jellegű munka inspirált, részben az, hogy előtte történt itthon a cigányok elleni támadássorozat, ami nagyon megrázott, és azt éreztem, hogy valamit ezzel kapcsolatban tennem kell, hogy valamit adnom kell a magyarországi roma közösségnek, elsősorban a gyerekeknek.

rap: Kinek, minek köszönhető a társulat neve?

FY: Egyértelműen a Clowns Without Borders név inspirált. Nagyon szeretem a bohócműfajt, voltak nagy idoljaim fiatalkoromban: Nola Rae, Gardi Hutter. 1996–2001 közt pedig bohócdoktor voltam. Mivel először csak bohócelőadásokban gondolkodtam, ez a név nagyon passzolt ránk.

rap: Honnan érkeztél a csapatba?

FY: Színész voltam, itthon a Szkéné Színházban játszottam, majd alakulásakor két évig a Krétakörben, utána a Merlinben. 2001-ben az Egyesült Államokba mentem, ott szereztem színházi mesterdiplomát, és dolgoztam pár évig. Mikor hazajöttem, a Karaván Színházzal – akikkel a mai napig játsszuk a Show folytatódik című darabot – és a PanoDrámával kezdtem el dolgozni.

rap: Miről szól a ti színházatok, és milyen előadások vannak repertoáron?

FY: Szeretnénk, ha egy sokkal szolidárisabb társadalomban élnénk, ahol kevesebb a megbélyegzés és több az ismeret, és azt remélem, hogy ha ilyen témákkal találkoznak a fiatalok, akkor érzékenyebbé és figyelmesebbé válnak önmagukra és egymásra is. Az Irány Alaszka! című gyerekelőadásunkkal Beregdarócra és Tiszaszentmártonba megyünk január 18-án, az Űr-Zűr című másik gyerekelőadásunk a Thália Színházban van repertoáron, és január 17-én és 23-án lesz legközelebb. Edward Bond Ablak című ifjúsági darabját Bethlenfalvy Ádám rendezte, a mérgező környezetről szól meg egy széthulló családról. Ez január 16-án lesz Budapesten, a Jurányi Házban, és megyünk vele pécsi, gyáli középiskolákba is. A Mianyánk, aminek a családi titkok természete a témája, és Romankovics Edával ketten készítettük, ugyancsak középiskolákban lesz látható. A Kiállok érted című, a K.V. Társulattal közösen készített előadás január 24-én és 26-án lesz a Stúdió K-ban, valamint gyerekotthonokba megyünk vele. Ez az előadás a prostituálttá válás folyamatát, az áldozattá válást mutatja be. A Mátyás, a nem király című fórumszínházi előadásunkat, amelyben borsodi gyerekek játszanak, legközelebb tavasszal fogjuk játszani Borsodban.

rap: Terveztek bemutatót is?

FY: Áprilisban lesz egy új bemutatónk, Sóbálvány címmel. Ez egy osztálytermi előadás lesz felső tagozatosoknak a beilleszkedésről. Hajós Zsuzsa rendezi, koprodukcióban készül a Kerekasztal Színházi Nevelési Társasággal. Ősszel pedig lesz egy új gye­rek­előadásunk, amit Markó Róbert rendez majd, a címe pedig a Lottózó boszorkány lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.