rés a présen

„Tudtam, hogy különbözöm”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. június 4.

Színház

Hernádi Szabolcs színész

rés a présen: Hogyan jött létre a Sminktippek pánikrohamra című monodráma?

Hernádi Szabolcs: 2020-ban vettek fel a színművészetire drámainstruktor szakra, pont a modellváltás előtt. 36 éves voltam, nem sokkal a berlini, utolsó nagy műtétem után. Az első naptól tudtuk, hogy a hároméves képzés végén egy monodrámát kell létrehozni. Néhányunknál az volt az osztály és az osztályfőnökök – Kiss Csaba és Csató Kata – meglátása, hogy izgalmasabb volna a saját élethelyzetünkből kiindulni. 2016-ban agyi aneurizmát diagnosztizáltak nálam, és több műtéten estem át, ebből indul ki a produkció. Cselle Gabriella dramaturg és Nyáry Pál rendező több napon át „forró székben” beszéltettek az élményeimről és emlékeimről. Így jött létre a szövegkönyv alapja. A feladat az volt, hogy magamról meséljek, ezért az egészségi állapotomon kívül bele került a coming outom története is. Már nagyon fiatalon tudtam, hogy különbözöm, de a 2000-es évek elején még nem állt rendelkezésre ennyi információ egy fiatalnak, hogy egykönnyen fel tudja dolgozni a queer nem-bináris identitását. Nekem ez csak a sorozatos műtétek alatt sikerült. Amikor az alapvető kérdés az volt, hogy túlélem-e egyáltalán.

rap: Mielőtt felvettek az SZFE-re, már volt színész múltad. Hol dolgoztál?

HSZ: A József Attila Színház előtt vidéki színházakban játszottam, vidéki előadásokban, ami azt jelenti, hogy mindent. Eredetileg a Gór Nagy Mária Színitanodába jártam, Zsurzs Kati volt az osztályfőnököm. Három évig dolgoztam az akkori Magyar Televíziónál Takács Verával, illetve a Klikkerek című műsort is vezettem. 2006-ban Bodolay Géza hívására Kecskemétre mentem, majd Székesfehérváron is volt egy jó időszakom.

rap: Most is lehet téged színpadon látni?

HSZ: A betegségem óta csak a PartvonalMűhely nevű beavató színházi társulatban dolgozom. Ott a Rómeó és Júliában Rómeó szerepével kezdtem, ma már Lőrinc barátot játszom. A szerepek mellett moderátor vagyok, ami a legutóbbi, drámainstruktori végzettségemhez köthető. A műhely bázisa a Marczibányi Téri Művelődési Központ, de sokat járunk vidékre a Lázár Ervin Programmal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.