csontzene - A 24. drámai helyzet

  • .
  • 2007. szeptember 27.

Trafik

Korábban felidéztük ama híres beszélgetést, amelyben Goethe kifejtette hű famulusának, Eckermann-nak (képünkön) - akit folyvást teli tüdőből gyaláznak a szemellenzős irodalmárok, elfelejtvén, hogy Johann Peter személyében mégis az interjúregény műfajának megteremtőjét tisztelhetnék -, hogy Carlo Gozzi, a 18. századi nagy velencei drámaíró úgy vélte, mindössze 36 drámai helyzet létezik; Schiller kevesellte e számot, de a kaján Goethe szerint ő maga még eddig sem tudott eljutni.
A 19. század végén aztán a leleményes francia, Georges Polti foglalta táblázatba Gozzi szituációit. A 24-es számot az "Egyenlőtlenek versengése" elnevezésű helyzet kapta, és szeptember 29-én elgondolkodhatunk, hogy túlszárnyalva Schillert nem fedeztünk-e fel egy harminchetediket, azaz az "Egyenlők versengése" nevűt.

Arról van szó ugyanis, hogy egy napon, mégpedig szeptember 29-én egyrészt Beethoven Missa solemnis című - emberfölötti nehézségei miatt koncerten csak nagy ritkán hallható - miséje hangzik fel Fischer Ádám vezényletével (Zeneakadémia, 19.30); másrészt pedig Verdi A végzet hatalma című csodálatos operája látható félig szcenírozott előadásban, olyan világhírű énekesekkel, mint Lado Atanelli, Michel Crider, Thomas Konieczny, dirigál Kovács János (MűPa, 19.00). Persze hamar kiderül, hogy ez csak Gozzi egyik alesete voltaképpen, mivel egyenlők versengése per definitionem nem is létezhet, hiszen két egyenlő dolog közt nem lehet vetélkedés, éppen mivel egyenlőek; ráadásul Beethoven főművével még a mesés Verdi sem léphet egy küzdőtérre, azaz voltaképpen itt is egyenlőtlenek versengéséről van szó. Quod erat demonstrandum, mondhatná a látomásainkban még élénken élő Fizetőpincér, amikor belekötöttünk, azt állítva, hogy csak hat fröccsöt és két vodkát ittunk, nem pedig nyolcat és hármat.

Nemcsak Adorno (lásd az Elidegenített főmű című esszéjét), hanem maga a Mester szerint is a Missa solemnis volt legnagyobb alkotása; persze Beethoven ezt mindenekelőtt azokban a leveleiben hangoztatja, melyeket Európa különféle uralkodóházaihoz intézett, hogy azokra jó pénzért (egész pontosan 50 aranydukátért) rásózza a Missa kéziratát. Beethoven ekkor a 30-as számú ("Nagyratörő becsvágy"), illetve a 7., azaz a "Kiszolgáltatottság" című drámai helyzetekben leledzett.

Nincs kérdés, sem helyzet október 3-án. Ekkor a 125 éve született Igor Stravinsky emlékére rendeznek hangversenyt (Zeneakadémia, 19.30), melyen lapunk egyik régi, ám mostanában nálunk fájdalmasan keveset publikáló szerzője, a zenetudós Wilheim András dirigál; a felhangzó Stravinsky-művek közül az egyik, a kései korszakból származó Threni magyarországi bemutató. Ehhez nem írt ütemvonalakat az orosz zseni, aki erről úgy nyilatkozott, hogy a taktusbeosztást a karmesternek kell kiszámolnia. Hajrá, kedves Wilheim úr, drukkolunk innen is!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.