Szóval a Búsuló Juhászt mindenki ismeri, de kevesen keresik fel. (Más volt a helyzet a hatvanas évek végén, amikor zenés-táncos szórakozóhely működött itt, olykor Illés- vagy Kex-koncerttel.) Afféle turistavircsaft helyszínének képzeltük mi is, és elsőre úgy tűnt, nem tévedünk. A vendég csupa külföldi, a fegyelmezett felszolgálók már az esti csoport fogadására készülnek: repkednek az ételnevek, mennyiségek és foglalt táblák, de rögtön hozzátesszük: nem a mi rovásunkra, kiszolgálásunk a sajtkrémes welcome-falattól a desszertig tökéletes.
Ráadásul a turistavircsaftot is óvatosabban használnánk. Az étlap nemcsak a jellegzetes magyarosch konyhával riogat, a "Séfünk ételkreációi" fejezet alatt izgalmas fogások sorakoznak. A hideg póréhagymaleves (1190 Ft) a legjobb választás kánikula idején, ahogy a régi reklámban mondták, "üdít, frissít", az articsókával, spárgával és szárított sonkával készült tagliatelle (2690 Ft) viszont túlságosan sűrűnek bizonyul, nem tudunk megbirkózni vele. Még sincs baj, az öt fűszerrel készült kacsamell (3790 Ft) kárpótol mindenért: pikáns fűszerei, különleges kiszerelése (a húst szójaostyára teszik), no és a kiváló hús könnyeket csal a szemünkbe, levezetésnek pedig kiválóan megfelel a friss eperrel tálalt omlós sajttorta (1190 Ft).
A végén nem is a tészta, inkább a rosszul választott időpont miatt bánkódunk, jobb lett volna vacsorára jönni. Legközelebb alkonyatkor keressük fel a Búsuló Juhászt, és a teraszon borozgatva csodáljuk meg, ahogy a kelenföldi panelekre rábukik a nap.
