kulthírek

  • .
  • 2011. szeptember 1.

Trafik

BOLGÁR SZOC. MÛVÉSZET Szeptember 9-én nyitja meg kapuját Szófiában a Szocialista Művészet Múzeuma: eredetileg a Totalitárius Művészet Múzeumának hívták volna, de ezt megváltoztatták, mert a gyűjteményében fölhalmozott alkotások közül jó néhány valós művészi értéket képvisel, több mint puszta propaganda. Mindeközben Todor Zsivkov szülővárosa, Pravec a néhai kommunista vezető születésének centenáriumára készül, csinosítják a múzeummá alakított szülőházát, amelynek kiállításán olyan ínyencségek várják a látogatókat, mint a Kadhafitól ajándékba kapott tevenyereg. MUSICAL II.
JÁNOS PÁLRÓL A januári, cuencai ősbemutató óta tízezren látták Spanyolország-szerte s legutóbb Madridban is előadták a No tengais miedo (Ne féljetek) című musicalt: a Karol Wojtyla ifjúkoráról szóló darab zenéjét és szövegét Agueda Lucas írta, főszerepét a 27 éves Inaki Serrano alakítja. A társulatot nem hivatásos színészek, zenészek, táncosok és énekesek alkotják, s az idei spanyol turné után jövőre szívesen előadnák Lengyelországban, Wadowicében, a 2005-ben elhunyt II. János Pál szülővárosában is.

OPERA MANDELÁRÓL A durbani és bloemfonteini próbamenetek után Johannesburgban is bemutatták Michael Williams Mandela Trilogy című operáját: a címbéli hármasság a történet fő szakaszaira utal: egy kis faluban kezdődik, ahol Mandela felnőtt, Johannesburg fekete negyedében folytatódik, ahol politikussá és a faji megkülönböztetés elleni harc vezetőjévé érett, a harmadik szakasz pedig a börtön, ahol 27 évet töltött. Jövőre várhatóan Angliában és Norvégiában is bemutatják a darabot.

VISSZALÉP AZ AVIVA Az Aviva biztosító pénzügyi nehézségei miatt kiszállt a nevét viselő, mindössze két éve indított kortárs képzőművészeti díj támogatásából. A Műcsarnok, amely 2009-ben és tavaly is helyet adott a jelöltek kiállításának, szívesen folytatná, de ehhez új szponzor(ok)ra lenne szükség.

LÍBIA: GRAFFITIK ÉS MÛEMLÉKEK Miközben a líbiai felkelők a Kadhafi elnök fölötti győzelem felé haladtak, az UNESCO vezérigazgatója, Irina Bokova nyilatkozatban figyelmeztette a nemzetközi műtárgypiac résztvevőit: elképzelhető, hogy a harcok során ellopott műkincseket kínálnak nekik eladásra. Egyúttal a líbiaiakat is figyelmeztette, hogy óvják meg felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségüket. Líbia öt hellyel szerepel a világörökségi listán, a hellenisztikus világ egyik fontos városa, Cyrene, a Római Birodalomhoz tartozó Leptis Magna, a föníciai kereskedelem gazdag nyomait őrző Sabratha, a sivatag gyöngyszemeként emlegetett oázis, Ghadames, valamint Tadrart Acacus barlangfestményei - ezek tízezer éve díszítik a sziklafalat. A képeinken látható, Kadhafit ábrázoló graffitik az utóbbi hónapok termékei.

SZÍRIA: KÉZTÖRÉS KARIKATÚRÁKÉRT Ali Ferzat Szíria egyik legnépszerűbb karikaturistáinak egyike volt eddig is - Szaddám Huszeint, Moammar Kadhafit vagy a hazájában uralkodó Asszad-családot gúnyoló rajzait sokan kedvelték -, de most már az arab világon túl is ismertté vált: a 60 éves művészt a napokban, műterméből kilépve álarcot viselő fegyveresek ragadták el, összeverték, a kezeit eltörték, majd Damaszkuszon kívül az út szélén hagyták. Ez még csak figyelmeztetés volt, mondták neki - mesélte egy rokona a kórházban az AP tudósítójának. Ali Ferzat megveretését közvetlenül megelőzően tette közzé karikatúráját a szíriai elnökről, amint éppen Kadhafival együtt autóstoppol, nyilván a népharag elől menekülve. Egy másik rajzán ugyanők vörös szőnyegen menetelnek a szemétláda felé.

FRANKFURT: ADONIS KITÜNTetÉSE Első ízben nyerte arab nyelvű szerző Németország legrangosabb irodalmi elismerését, a Goethe-díjat: a Párizsban élő, szíriai származású, arabul író 81 éves Adonis vehette át Frankfurtban az 50 ezer euróval dotált díjat. Az Ali Ahmad Said néven született költő fiatalkorában hagyta el hazáját: politikai okból börtönben ült, majd 1956-ban Bejrútba szökött, onnan utazott az 1960-as években Párizsba ösztöndíjjal. A 80-as években Bejrútban, az egyetemen oktatott, de a polgárháború elől ismét Párizsba ment, ezúttal végleg. A zsűri méltatása szerint Adonis a modern európai irodalom vívmányait ültette át az arab kultúra világába. A költő kizárólag a szekularizáció útján tartja lehetségesnek az arab világ fejlődését. Goethe-díja kapcsán a Deutsche Welle felidézte a Die Zeitnek adott 2002-es interjúját: "Az arab kultúra briliáns, amikor a vallás nem akarja megmondani, hogyan is legyenek a dolgok. Minden különleges az arab kultúrában, ami mentes ettől."

A frankfurti Goethe-díjjal egy időben, de attól függetlenül osztották ki Weimarban a Goethe Intézet idei érdemérmeit. A kitüntetettek: John le Carré angol író, Adam Michnik lengyel újságíró és Ariane Mnouchkine francia rendező.

WASHINGTON: AVATÁS HALASZTVA Az emlékmű már a helyén áll Washingtonban, de az Irén hurrikán miatt elhalasztották a felavatását: az amerikai polgárjogi küzdelem legendás alakja, Martin Luther King kilenc méter magas gránitszobrát, a kínai Lei Yixin alkotását jó 25 éves előkészítés után, 120 millió dolláros költséggel állították fel az amerikai fővárosban, két elnök, Jefferson és Lincoln emlékműve közelében. A hivatalos ceremónia új időpontját még nem tűzték ki - szeptemberben, októberben kerülhet rá sor. Addigra talán nyugvópontra érnek a viták is a mű fölött (a fekete King túl világos lett a gránit miatt, arca túl keleties, meg egyáltalán, miért egy kínai kapott megbízást a megtervezésére).

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.