kertész lesek - CAFÉ INTENZO

  • .
  • 2011. június 16.

Trafik

Eddig azt gondoltuk, hogy az ember nem szórakozni jár a Károli Gáspár Református Egyetem rektori hivatalába (Bp. IX., Kálvin tér 9.), bár az kétségtelen, hogy a vendéglátó- (szórakozó-?) helyek szinte blokád alá veszik a patinás létesítményt.
Sőt úgy tűnik, az áttörés is megtörtént. Már nemcsak a körbezárt műemlék épületben, hanem a kertjében is leülhetünk, és bár csupán pár lépésre vagyunk az immár hatalmas késes-villás KRESZ-táblával is megpecsételt Ráday utcától, zongorázni lehet a különbséget: a környékbeli helyekhez mérten a Café Intenzo a mennyei béke szigete. Árnyas zug a soha el nem készülő Kálvin tér reménytelenségében, a menekülési útvonal megnyugtató végállomása. És nem csak a nevében kerthelyiség. Leginkább egy vidéki kúria lugasára emlékeztet, de úgy, hogy közben cseppet sem lepődnénk meg, ha Henri Rousseau valamelyik vad macskája bújna elő a bokorból.

Azon már sokkal inkább, hogy nemcsak a limonádékkal és sörökkel, de változatos ételekkel is a kedvünkben jár a - rádays átlaghoz mérten rendkívül kiegyensúlyozottnak tűnő - személyzet. Mosolygós felszolgálás, diszkrét érdeklődés, szóval meg vagyunk véve. A spenótleves (530 Ft) primőr, kár, hogy a beleszórt sajtdarabkák "tapintása" leginkább a gumilabdát idézi. A chef intenzo burger (1990 Ft) marhája szintén telitalálat, de itt is a részleteken bukik meg a dolog. Mert igaz ugyan, hogy friss saláta és vállalható krumpli jár mellé, de sajnos olyan szezámmagos zsömle is, amire egy vasútállomás "buci büféjében" sem tudnánk jó szívvel gondolni. A körtés, túrókrémes, mandulás palacsintával (890 Ft) már nincs semmi baj, a bosszantó hibák ellenére is határtalannak tűnik elégedettségünk. Aki ennél többet akar a belvárosban, kánikulában, költözzön Helsinkibe.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”