PÁRIZS, SZÖUL, TOKIÓ Franciaország visszaadott Dél-Koreának közel 300 könyvet, amelyet még 1866-ban raboltak el a királyi könyvtárból a partra szálló francia katonák. Húszévi tárgyalássorozat után megújítható letéti formában tértek haza a kötetek. Dél-Korea és Japán is megállapodott az 1910-45 közötti japán megszállás alatt elrabolt 1200 királyi kötet és egyéb írásos dokumentum visszaszolgáltatásáról.
GAGA A MELEGEKÉRT Lady Gaga fellépett a meleg büszkeség római menetén, s felhívta a figyelmet, hogy bizonyos helyeken - Közel-Kelet, Lengyelország, Oroszország, Litvánia, Budapest - még intoleráns környezettel kell megküzdeniük a melegeknek. Az itthoni eseményekről: budapestpride.hu.
NEMZETI DIGITÁLIS "A kormányzat célja, hogy a magyar kultúra által létrehozott valamennyi alkotást a szépirodalomtól a képzőművészeten át a filmművészetig biztonságos, digitális úton rögzítse és hozzáférhetővé tegye egy központi nyilvános felületen" - jelentette ki Szőcs Géza, miután törvénymódosítások nyomán, a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával lehetőség nyílt a Magyar Nemzeti Digitális Archívum létrehozására.
DÍJ Kiosztotta éves díjait a dzsesszújságírók amerikai szövetsége: az év muzsikusának a 80 éves szaxofonost, Sonny Rollinst választották, az év lemeze a Bird Songs, Joe Lovano Charlie Parker-tribute albuma lett. A legjobb énekesnő díját Dee Dee Bridgewaternek ítélték, Jimmy Heath életműdíjat kapott, a feltörekvő tehetségek kategóriájában a trombitás Ambrose Akinmustre nyert. A teljes lista: JJAJazzAwards.org.
AZERI CENZÚRA VELENCÉBEN Néhány nappal az 54. Velencei Biennále megnyitása után az azerbajdzsáni kulturális kormányzat utasítására előbb fehér lepellel takarták le Aidan Salakhova két szobrát, azt állítván, hogy szállítás közben megsérültek, holott valójában egyszerűen utólag úgy értékelték, hogy károsak az országra nézve, majd eltávolították őket az ország nemzeti pavilonjából. Az 1964-ben született, Moszkvában élő Salakhova művészetének lényegi eleme a vallási ortodoxiára történő reflektálás - ezt mutatják itt látható művei is: a Carrarában kivitelezett két szobor (A várakozó menyasszony és a női nemi szervre emlékeztető Fekete kő, amelynek címe a mekkai szent helyet idézi), amelyeket kicenzúráztak a kiállításról, vagy a 2002-es moszkvai kiállításán bemutatott videoinstalláció (Ka'ba). Beral Madra, a kiállítás kurátora nyilatkozata szerint hiába győzködte a miniszteriális illetékeseket, hogy a művészet cenzúrázása sokkal inkább árt az ország jó hírének, mint amit ők az alkotások kártékony hatásáról feltételeznek, hiába próbálta rábírni őket, hogy elégedjenek meg egy felirattal, amelyben hivatalosan elhatárolódnak a művek szellemiségétől.
TAROLTAK A MORMONOK Öt díjat, köztük a legjobb előadás Tony-díját nyerte a War Horse című darab a Broadway szezonját lezáró ceremónián. A Michael Morpungo 1982-es regényén alapuló War Horse egy fiatalemberről és az első világháborús angol hadseregbe besorozott lováról szól. Először Londonban vitték színre, innen került át New Yorkba, Steven Spielberg pedig megfilmesítette, bemutatásra vár. A gálaest fő nyertese a South Park alkotógárdájának újabb nagy dobását jelentő The Book of Mormon volt. A kilenc Tony-díjjal jutalmazott szatirikus musical két ifjú amerikai misszionárius ugandai kalandjait meséli el, Trey Parker és Matt Stone írta, zenéjét Robert Lopez szerezte.
GYÁSZ 87 éves korában elhunyt Jorge Semprún. 1963-ban, A nagy utazással vált ismertté: első regényét (mint majd a többit is) franciául írta - annak az országnak a nyelvén, ahol a spanyol polgárháború után, 1939-ben, 16 évesen menedékre lelt, s ahonnan a világháború alatti ellenállási mozgalomban való részvétele miatt Buchenwaldba hurcolták. Ezt az élményt dolgozta fel A nagy utazás, amelyet a megjelenésekor 16 éves fiának dedikált, aki tavaly hunyt el. Semprún 1964-ig a spanyol kommunista párt tagja volt. Magyarországon sokáig csak baloldali, humanista mivoltában lehetett jelen (ő írta Alain Resnais A háborúnak vége és Costa Gavras Z című filmjét), a bolsevizmusból való kiábrándulását megfogalmazó regénye, a Ramon Mercader második halála lefordításával meg kellett várni a rendszerváltást. Ezzel egy időben, 1988-91 között szülőhazája kulturális minisztere volt. 2006-ban a Könyvfesztivál vendégeként járt Budapesten, addigra több műve is megjelent magyarul (A fehér hegy, Írni vagy élni, Tündöklő nyaraink gyors tüze, Húsz év és egy nap).
GYÁSZ 72 éves korában elhunyt a magyar dzsessz egyik legnagyobb egyénisége, Szabados György. Igazi outsiderként (szakmája: orvos) népzenénk hatásait magába ötvöző, improvizatív, free stílusával az 1960-as években kezdte felkavarni a szakmai közéletet. Első nemzetközi sikerét 1972-ben, San Sebastianban aratta, rá két évre jelent meg első lemeze, az Esküvő, amit az 1983-as Adyton követett. Készített színpadi zenét (Szarvassá vált fiúk, 1985, Győri Balett), nagyzenekari darabot (Honfoglalás, 2000, MAKUZ nevű zenekarával, benne mások mellett Dresch Mihály és Grencsó István), írt esz-széket, tanulmányokat (Váczi Tamással közösen: A zene kettős természetű fénye, 1990, önálló kötete: Írások, 2008), s együttműködött külföldi muzsikusokkal (mindenekelőtt Tony Braxtonnal, az 1984-es Szabraxtondos albummal kezdve, de ott a sorban Roscoe Mitchell, Jirí Stivín és Vlagyimir Taraszov is).
