"Kimeríthetetlen téma" - Mautner Zsófia gasztroblogger (Chili & Vanília)

  • .
  • 2010. augusztus 26.

Trafik

rés a présen: Mióta főzöl, és mióta írsz a témáról? Mautner Zsófia: Gyerekkorom óta főzök, de ami egykor ártatlan hobbinak indult, abból olyan tizenöt éve komoly szenvedély lett, két éve pedig hivatás. Öt éve írok róla, mert történetesen mindig újabb és újabb mondanivalóm akad.
Ez egy kimeríthetetlen téma.

rap: Mi inspirál?

MZS: Bármi tud inspirálni: alapanyag, évszak, utazás, hangulat, művészet. Mind szerzőben, mind szakácsban az olyanokat kedvelem, akiktől legalább egy dolgot megjegyzek.

rap: Az idei Budapesti 'szi Fesztivál Food & Film programján, ahol közéleti személyiségek tálalnak, te október 14-én a Soul Kitchen című film előtt látod vendégül a közönséget.

MZS: Örültem e felkérésnek, már régóta vártam, hogy itthon is összehozzon valaki egy ilyen programot. A műfaj külföldön, például Berlinben vagy New Yorkban is remekül működik, nem is csoda, hiszen a gasztronómia és a filmművészet mindig is kölcsönösen inspirálta egymást. Főztem már filmre, zenére, ékszerre, alig várom a mostani feladatot is, számomra nincs annál izgalmasabb, mint amikor ízben kell kifejezni valamit. A filmválasztásnál csípőből döntöttem, Fatih Akin ugyanis az egyik kedvenc rendezőm, az összes filmjét láttam és szeretem. Lehet, hogy az ételen kicsit többet kell majd agyalnom.

rap: Milyen szerepléseid lesznek még az őszszel?

MZS: Több rendezvényen vannak főzős kötelezettségeim. Tervezünk egy fordított napot, ahol a kritikusok főznének az éttermeseknek. Aztán a többi bloggerrel lassan elkezdünk ügyködni az év végi jótékonysági akciókon, továbbá dolgozom Segal Viktor séf szakácskönyvén meg egy saját kisebb köteten is. Tanácsadóként közreműködöm néhány ősszel nyitó gasztronómiai vállalkozásban is, többek között egy izgalmas gourmet-boltban.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.