Három nap adásszünetet sorsolunk ki azok között, akik helyesen megválaszolják:
- hány állatnevet rejtettünk el itt?
- hány külföldi szót tanulhattak meg itt?
- hány filmet ajánlottunk a hetvenes évekből?
A Bartók Béla úton, a bűvészbolttal szemben, ahol az ifjú Gasztronauta kis pajtásaival még azon rágódott a hetvenes években, miként szólítsa a megvásárolni kívánt műszart (Az elővarázsolt város, Magyar Narancs, 2008. március 20.), tíz évvel később olasz étterem nyílt.
Szabó Ervin téri célpontunk régebben magyaros pince volt, talán zenés felárral, ám amióta megújult a könyvtár és környéke, nem kellett jóstehetség megjövendölni a közelgő profilváltást.
Olyan ismerős - ki is ez a gumifejű barom, ez a politikai gender-korrektségnek szerfölött megfelelő kétnemű, ez a minden szellemtől megfosztott hebefrén szörnyszülött?
A Grüne Sosse, vagyis zöld mártás a frankfurti születésű Goethe egyik kedvenc étele volt. Olyannyira, hogy állítólag még miniszterként is édesanyjával, Aja asszonnyal készíttette és küldette magának postakocsival egészen Weimarig (bár néhány forrás szerint ez csak legenda).