étel, hordó - MARCELLO

  • .
  • 2008. március 27.

Trafik

A Bartók Béla úton, a bűvészbolttal szemben, ahol az ifjú Gasztronauta kis pajtásaival még azon rágódott a hetvenes években, miként szólítsa a megvásárolni kívánt műszart (Az elővarázsolt város, Magyar Narancs, 2008. március 20.), tíz évvel később olasz étterem nyílt.

A Bartók Béla úton, a bűvészbolttal szemben, ahol az ifjú Gasztronauta kis pajtásaival még azon rágódott a hetvenes években, miként szólítsa a megvásárolni kívánt műszart (Az elővarázsolt város, Magyar Narancs, 2008. március 20.), tíz évvel később olasz étterem nyílt. Noha alig pár négyzetméteren, egy pincében, mégis a legnépszerűbb környékbeli vendéglátóhellyé nőtte ki magát. Sorbanállás volt, s kizárólag előzetes asztalfoglalás után találkozhatott itt a lágymányosi közönség a frutti di mare, a quattro formaggi és még sok más dallamos, ámde kimondhatatlan talján kifejezéssel. Ne feledjük: akkoriban - a nyolcvanas évek vége felé járunk - az olasz konyhát kizárólag az Utasellátó, néhány balatoni büfés, a közértekben kapható mirelit pizza és a Dolly Roll Vakációóóó!!! című lemeze jelentette Magyarországon.

Szinte törvényszerű, hogy a Marcello kultikus hellyé változott. Átvitt és valóságos értelemben is az "underground gasztronómia" szentélyeként kezdték emlegetni a szerencsések, akik megpizzázhattak a zsebkendőnyi asztaloknál. Ráadásul az enteriőr is teljesen eltért a szokásos hazai pincedivattól. A látványkonyha mellett kórházi tisztaságú téglaberakások, sárgaréz csövek, valóságosnak ható művirágokÉ Ma már tudjuk, hogy mindez a korabeli Quelle-katalógusok olcsó belsőségeit jelenti, de azokban az időkben - nevezzük az útkeresés korának - maga volt a megtestesült modernizmus.

A Marcello népszerűsége azóta is töretlen. Falat bontottak, hogy bővítsék a férőhelykínálatot, sőt nyaranta terasz is üzemel. A berendezés azonban nem változott, ráadásul jelentős ételszag fogad, ám úgy tűnik, ez nem riasztotta el az évtizedes vendégkört. Szinte telt ház van nemzeti ünnepünkön, pedig már jócskán túl vagyunk az ebédidőn. A valaha fő attrakciónak számító pizza- és pasztakínálat most is jelentős, de emellett olyan meglepő fogással is találkozhatunk, mint a gulyásleves. Mi persze, dédapánkhoz hasonlóan, inkább az olasz fronton vitézkednénk. A párhuzam annyiban telitalálat, hogy az előételnek megrendelt caprese mozzarella (980 Ft) inkább Doberdó: a közértből származó nedves labdacson sem az ízetlen paradicsom, sem a rengeteg hagyma nem segít, legfeljebb az olajbogyó. Vagyis mindez, az ormótlan pirítóssal megfejelve inkább egy korhadt házibulit követő reggel keselyűzésére emlékeztet. Szerencsére a maradék sör elmarad, mi pedig a folytatásban - pesztós raviolival tálalt fogasfilé (2880 Ft) - reménykedünk. Ámde ezúttal is mellényúlunk. A ravioli gyári kiszerelésűnek látszik, ilyen egyforma csomagokat csak robot képes előállítaniÉ Ha mégsem az lenne, gratulálunk a szakácsnak, s egyúttal bízunk abban, hogy eljön az idő, hogy nemcsak a forma, a tartalom is ilyen tökéletes lesz. A fogasból viszont csak a szálkákra emlékszünk, a három, elénk tett kis papucs semlegesebb, mint Svájc.

Vigaszágon még befut egy tiramisu (690 Ft). A két oldalán vaskos tejszínhab díszítés szalad, akár a sarokházon, s ezzel mindent elmondtunk róla. Szedelőzködéskor abban maradunk, hogy legközelebb pizzát rendelünk. Feltéve, ha lesz legközelebb...

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.