kulthírek

  • .
  • 2008. március 20.

Trafik

kulthírek
FÜST HÉBERÜL Itamar Jaoz Keszt fordításában héber nyelven megjelenik Füst Milán válogatott verseinek kötete: a magyar származású író, aki korábban Petőfi, Arany, Kassák, Radnóti, Mezei András és Gergely Ágnes verseit, valamint Gárdonyi, Karinthy Frigyes, Szabó Magda és Kertész Imre prózáját fordította héberre, április 11-én, a költészet napja alkalmával a tel-avivi magyar nagykövetségen tart előadást.

AZ UTOLSó POTTER-FILM A Warner stúdió tervei szerint kétrészes filmet készítenek J. K. Rowling regényfolyamának utolsó kötetéből: a Harry Potter és a Halál ereklyéi moziváltozatának első része 2010 novemberében, második része pedig 2011 májusában kerülhet a nézők elé, David Yates rendezésében. Az ugyancsak általa vászonra vitt Harry Potter és a Félvér Herceg premierje idén novemberben esedékes.

ARAB BOOKER Baha Taher egyiptomi író regénye, angol címén a Sunset Oasis nyerte el az Arab Booker-díjként beharangozott Arab Fikció Nemzetközi Díját, melyet most első ízben adtak át. A ceremóniát Abu-Dzabiban tartották, az elismerés 50 ezer dollárral - és egy angol fordítás esélyével - jár. A rövid listán szereplő többi mű szerzője, a libanoni Jabbour Douaihy és May Menassa, a jordániai Elias Farkouh, a szíriai Khaled Khalifa és az egyiptomi Mekkaoui Said 10-10 ezer dollárban részesült.

LEONARD COHEN TURNÉZIK A néhány hete a rock halhatatlanjai közé beiktatott 73 éves kanadai énekes a nyáron nemzetközi turnéra indul - 15 évi szünet után először. Júniusban hazai pályán, Torontóban indít, majd átjön Európába, s többek között útba ejti Glastonyburyt, Montreux-t, Lyont, Nyont, Bécset, Prágát, Athént - és lehetséges, hogy augusztusban Budapestet is: az Uncut nevű brit hírportál nyomán ezt közölte az Origo, habár a Sziget Fesztivál honlapján lapzártánkig nem szerepelt ez az értesülés.

BOMBARIADÓ A KÖNYVVÁSÁRON Bombariadó zavarta meg vasárnap a párizsi könyvvásárt: az izraeli írókat (többek között Amos Ozt, David Grossmant és Avraham B. Yehoshuát) fókuszba állító rendezvény több arab ország bojkottja és a csak fenyegetésnek bizonyult bombariadó ellenére, de fokozott rendőri jelenlét mellett folytatódott.

IGAZI MOZART A londoni King's College professzora, Cliff Eisen hosszú kutatómunka után autentikus Mozart-portrénak minősített egy festményt, melyet 2005-ben - még jelentőségének ismerete nélkül - vásárolt meg egy amerikai gyűjtő. A kép eredetileg Johann Lorenz Hagenauer családjának birtokában volt, mely család közeli barátságban állt Mozartékkal Salzburgban. A 48x35 cm-es arcképet valószínűleg Joseph Hickel udvari festő készítette 1783 körül - jobboldalt ez látható, balról pedig a leggyakrabban használt Mozart-ábrázolások egyike, Barbara Kraft képe, melyet 1819-ben, 28 évvel a zeneszerző halála után festett. A most felfedezett profilkép mindössze a negyedik az autentikusnak minősített portrék sorában, melyek bécsi korszakában, 1781 és 1791 között készültek Mozartról (a másik három: Doris Stock rézkarca, Leonhard Posch medálja, és Mozart sógora, Joseph Lange befejezetlen olajképe). A családi hagyomány szerint a képet Mozart ajándékba kapta, amiért K. 375 jelzetű darabját a Hagenauer família egyik tagja számára komponálta.

FRANKFURT: JÖNNEK A TÖRÖKÖK Októberben Törökország lesz a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége, s ebből az alkalomból több mint háromszáz török szerző lesz ott - jelentette be a szervezőbizottság társelnöke a hét végén, a lipcsei könyvvásáron. A frankfurti török jelenlét már Lipcsében kezdetét vette a Türkei - faszinierend farbig mottó hivatalos megismertetésével. Törökország kulturális sokszínűségét szeretnék bemutatni, nem eltagadván azt sem, hogy több nyelv is él az országban. Németországban azt remélik, hogy nemcsak a török irodalom kerül közelebb a németekhez, hanem azt is, hogy Frankfurt lehetőséget teremt az ellentétes irányú forgalomra is: arra, hogy a török származású kortárs német szerzők művei iránt érdeklődés támadhat Törökországban.

BARBÁROK VELENCÉBEN Újra meghódítják a barbárok Itáliát - legalábbis Velencét: a Palazzo Grassi három szintjén Roma e i Barbari címmel nagyszabású kiállítás mutatja be július 20-ig a késő antik kor és a korai középkor világát. Azokat az évszázadokat, amikor keleti és nyugati gótok, longobárdok, frankok, szászok, alemannok, burgundok, avarok, hunok, gepidák, vandálok érkeztek kelet felől, s nyomásuknak a Római Birodalom nem tudott ellenállni, 410 augusztusában Alarich nyugati gót király bevette Rómát. A 23 ország 200 múzeumából kölcsönzött 2000 tételből összeállított anyag művészi gazdagsága mindazonáltal némileg módosíthat a Római Birodalomba heves betöréseket produkáló barbár népekről kialakult felfogáson. A kiállítás kurátora, Jacques Aillagon egykori francia kulturális miniszter egyik célja annak illusztrálása volt, hogy több száz éven át tartó, konfliktusokkal terhes együttélés során miként integrálódtak a germán törzsek a római társadalom szövetébe, mely folyamat nem is oly nagyon tér el a tömeges migráció problémakörével együtt élő Európa mai helyzetétől.

ECO A SZÁMMISZTIKÁRÓL Nincs a számoknak rejtett értelmük - fejtette ki Umberto Eco az idei római Matematika Fesztivál megnyitóján: valahányszor önmagukon túlmutató jelentőséget akarunk tulajdonítani a számoknak, perverz módon használjuk a matematikát. A Rózsa neve tudós szerzője a 2001. szeptember 11-i terrortámadás példáját hozta fel arra, hogy bármit meg lehet tenni a számokkal: sokan beleképzelnek valamit abba, hogy a New York City, a George W. Bush és az Afghanistan szavak egyaránt 11 betűből állnak. A rendezvényre Nobel-díjasokat (többek között John Nash matematikust és Amartya Sen közgazdászt), írókat, zenészeket is meghívtak, filmvetítések, hangversenyek és táncestek, valamint M. C. Escher metszetei, rajzai és vízfestményei tették fogyaszthatóvá a matematikától idegenkedő átlagemberek számára nehezen követhető előadásokkal teli programot.

KOSSUTH-DÍJASOK Baranyi Ferenc, Rába György és Utassy József költő, Blaskó Péter, Kútvölgyi Erzsébet, Pogány Judit és Szirtes Ági színművész, Elek Judit és Jeles András filmrendező, Fajó János és Kovács Péter festőművész, Fischer Ádám karmester, Horváth Kornél jazzmuzsikus, Kerényi Miklós Gábor színházi rendező, Kertész Ákos író, Kiss János balettművész, Koncz Zsuzsa popénekes, Lukács Gyöngyi operaénekes, Máthé Tibor operatőr, Ránki Dezső zongoraművész, Szenthelyi Miklós hegedűművész és Varga Levente építész érdemelte ki idén a Kossuth-díjat. Közülük Blaskó Péter, aki 1981-ben, hasonló alkalommal el tudta fogadni a Jászai Mari-díjat, a Magyar Nemzetben nyílt levélben utasította vissza az elismerést: "Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát, feleségem kezét." A többi kitüntetett nevét a napi sajtóban és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk