A nagy művész születésnapját tehát ezúton is háromszoros viváttal köszöntjük, de aztán rögvest utána háromszoros D-t is kiáltunk, merthogy világpremier lesz a mi utcánkban: az operaház első idei bemutatója a Bolero és A kékszakállú herceg vára - méghozzá az operák háza táján eleddig még soha meg nem kísértett 3D technológiával kistafírozva (szeptember 7., hét óra). A közönségre elsötétített szemüveget parancsoló produkció operai szakaszában két nagyszerű énekest találhatunk majd: az ötletgazdaként is okvetlenül fölemlítendő Komlósi Ildikót, valamint a Kékszakállúként már sokszor remeklő basszistát, Kovács Istvánt. A kereken száz esztendeje, 1911 márciusa és szeptembere között megkomponált egyfelvonásost (amelyet ezúttal egy hatvanfilléres bélyegen mutatunk), mint az köztudott, annak idején előadhatatlannak ítélték a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának vasfejű döntőbírái, ám 1918 óta - előbb nagyobb, utóbb kisebb megszakításokkal - már nyilvánvalóan a budapesti repertoár egyik legnagyobb büszkeségének tekinthető. Csak aztán a technika ki ne fogjon rajtunk valami módon!
Szintén egyfajta technikai bravúrral, jóllehet már jóval kevésbé hamvas trükkel, Cakó Ferenc ismeretes homokanimációival fölhígítva ígérkezik a Budavári Borfesztivál gálakoncertje is a szeptemberrel újra megelevenedő Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben (szeptember 2., fél nyolc). Az "budai Danubius Zenekar élén Héja Domonkos előbb a Ruszlán és Ludmilla lendületesen örökzöld nyitányát, majd Orff Carmina Buranáját fogja eldirigálni, az utóbbi művet Miklósa Erika, Gulyás Dénes és Szegedi Csaba énekszólóival. A bizonnyal ihletett, azonban kétségkívül csupán kevés meglepetéssel csábító hangverseny után említsünk meg egy jóval szokatlanabb énekes-zenés produkciót az "budai Társaskörből (szeptember 1., hat óra). A Händel-legenda - avagy nem hivatalos életrajz 12 áriában - ezzel a címmel tartja majd ugyanis biográfiai sztorikkal egybefűzött áriaprogramját a tehetséges fiatal kontratenor, Birta Gábor.
