mi a kotta? - Szemüveget a nézőnek!

  • .
  • 2011. szeptember 1.

Trafik

Ez alkalommal egy soron és programon kívüli koncert rendkívüli bejelentésével kezdjük amúgy persze soros és rendes heti komolyzenei ajánlónkat: szombaton este a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, azaz a Régi Zeneakadémia kamaratermében (szeptember 3., fél nyolc) ad ugyanis zongoraestet Ránki Dezső, aki - megdöbbentő módon - a közeli napokban, egészen pontosan szeptember 8-án ünnepli majd a hatvanadik születésnapját. A közönségnek ajándékozott koncert műsora Liszt Ferenc kései zongoraműveiből áll össze, azokból tehát, amelyeket az idős zeneszerző elsősorban magamagának, s talán még a messze jövendő zeneértőinek komponált, ekképp reagálva saját korának értetlen és elutasító reakcióira: "Ragaszkodom ahhoz, hogy nyugton maradjak a vackomon, s csak avégett fáradozzam, hogy egyre kevésbé értsenek meg." A zongoraest legelső száma az Unstern!, vagyis a Balcsillagzat című darab lesz, ám Ránki Dezső játéka felett azért bizonnyal most sem módosul majd az évtizedek óta olyannyira kedvező csillagállás.

A nagy művész születésnapját tehát ezúton is háromszoros viváttal köszöntjük, de aztán rögvest utána háromszoros D-t is kiáltunk, merthogy világpremier lesz a mi utcánkban: az operaház első idei bemutatója a Bolero és A kékszakállú herceg vára - méghozzá az operák háza táján eleddig még soha meg nem kísértett 3D technológiával kistafírozva (szeptember 7., hét óra). A közönségre elsötétített szemüveget parancsoló produkció operai szakaszában két nagyszerű énekest találhatunk majd: az ötletgazdaként is okvetlenül fölemlítendő Komlósi Ildikót, valamint a Kékszakállúként már sokszor remeklő basszistát, Kovács Istvánt. A kereken száz esztendeje, 1911 márciusa és szeptembere között megkomponált egyfelvonásost (amelyet ezúttal egy hatvanfilléres bélyegen mutatunk), mint az köztudott, annak idején előadhatatlannak ítélték a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának vasfejű döntőbírái, ám 1918 óta - előbb nagyobb, utóbb kisebb megszakításokkal - már nyilvánvalóan a budapesti repertoár egyik legnagyobb büszkeségének tekinthető. Csak aztán a technika ki ne fogjon rajtunk valami módon!

Szintén egyfajta technikai bravúrral, jóllehet már jóval kevésbé hamvas trükkel, Cakó Ferenc ismeretes homokanimációival fölhígítva ígérkezik a Budavári Borfesztivál gálakoncertje is a szeptemberrel újra megelevenedő Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben (szeptember 2., fél nyolc). Az "budai Danubius Zenekar élén Héja Domonkos előbb a Ruszlán és Ludmilla lendületesen örökzöld nyitányát, majd Orff Carmina Buranáját fogja eldirigálni, az utóbbi művet Miklósa Erika, Gulyás Dénes és Szegedi Csaba énekszólóival. A bizonnyal ihletett, azonban kétségkívül csupán kevés meglepetéssel csábító hangverseny után említsünk meg egy jóval szokatlanabb énekes-zenés produkciót az "budai Társaskörből (szeptember 1., hat óra). A Händel-legenda - avagy nem hivatalos életrajz 12 áriában - ezzel a címmel tartja majd ugyanis biográfiai sztorikkal egybefűzött áriaprogramját a tehetséges fiatal kontratenor, Birta Gábor.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."