mi a kotta? - Szemüveget a nézőnek!

  • .
  • 2011. szeptember 1.

Trafik

Ez alkalommal egy soron és programon kívüli koncert rendkívüli bejelentésével kezdjük amúgy persze soros és rendes heti komolyzenei ajánlónkat: szombaton este a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, azaz a Régi Zeneakadémia kamaratermében (szeptember 3., fél nyolc) ad ugyanis zongoraestet Ránki Dezső, aki - megdöbbentő módon - a közeli napokban, egészen pontosan szeptember 8-án ünnepli majd a hatvanadik születésnapját. A közönségnek ajándékozott koncert műsora Liszt Ferenc kései zongoraműveiből áll össze, azokból tehát, amelyeket az idős zeneszerző elsősorban magamagának, s talán még a messze jövendő zeneértőinek komponált, ekképp reagálva saját korának értetlen és elutasító reakcióira: "Ragaszkodom ahhoz, hogy nyugton maradjak a vackomon, s csak avégett fáradozzam, hogy egyre kevésbé értsenek meg." A zongoraest legelső száma az Unstern!, vagyis a Balcsillagzat című darab lesz, ám Ránki Dezső játéka felett azért bizonnyal most sem módosul majd az évtizedek óta olyannyira kedvező csillagállás.

A nagy művész születésnapját tehát ezúton is háromszoros viváttal köszöntjük, de aztán rögvest utána háromszoros D-t is kiáltunk, merthogy világpremier lesz a mi utcánkban: az operaház első idei bemutatója a Bolero és A kékszakállú herceg vára - méghozzá az operák háza táján eleddig még soha meg nem kísértett 3D technológiával kistafírozva (szeptember 7., hét óra). A közönségre elsötétített szemüveget parancsoló produkció operai szakaszában két nagyszerű énekest találhatunk majd: az ötletgazdaként is okvetlenül fölemlítendő Komlósi Ildikót, valamint a Kékszakállúként már sokszor remeklő basszistát, Kovács Istvánt. A kereken száz esztendeje, 1911 márciusa és szeptembere között megkomponált egyfelvonásost (amelyet ezúttal egy hatvanfilléres bélyegen mutatunk), mint az köztudott, annak idején előadhatatlannak ítélték a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának vasfejű döntőbírái, ám 1918 óta - előbb nagyobb, utóbb kisebb megszakításokkal - már nyilvánvalóan a budapesti repertoár egyik legnagyobb büszkeségének tekinthető. Csak aztán a technika ki ne fogjon rajtunk valami módon!

Szintén egyfajta technikai bravúrral, jóllehet már jóval kevésbé hamvas trükkel, Cakó Ferenc ismeretes homokanimációival fölhígítva ígérkezik a Budavári Borfesztivál gálakoncertje is a szeptemberrel újra megelevenedő Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben (szeptember 2., fél nyolc). Az "budai Danubius Zenekar élén Héja Domonkos előbb a Ruszlán és Ludmilla lendületesen örökzöld nyitányát, majd Orff Carmina Buranáját fogja eldirigálni, az utóbbi művet Miklósa Erika, Gulyás Dénes és Szegedi Csaba énekszólóival. A bizonnyal ihletett, azonban kétségkívül csupán kevés meglepetéssel csábító hangverseny után említsünk meg egy jóval szokatlanabb énekes-zenés produkciót az "budai Társaskörből (szeptember 1., hat óra). A Händel-legenda - avagy nem hivatalos életrajz 12 áriában - ezzel a címmel tartja majd ugyanis biográfiai sztorikkal egybefűzött áriaprogramját a tehetséges fiatal kontratenor, Birta Gábor.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.