tévésmaci - A szervál berág

  • .
  • 2007. július 26.

Trafik

Onnan indulunk, ahol múlt héten búcsúztunk: Párizsból.

Egy: Rejtélyes párizsi történetek

Péntek, m1, 23.25: Félix és Lola, 2001, R: Patrice Leconte. Titokzatos, poétikus és minimalisztikus, viszont mérsékelten eredeti. Lola először hazudozik, majd megpróbálja rávenni Félixet, hogy ölje meg volt férjét, hajjajÉ Vasárnap, m1, 00.10: Vidocq, 2001, na, kivel? Gérard Depardieu-vel, majd a nénikémmel. Perverz gyilkosságok, félőrült meztelen szűzlányok, titkos ópiumbarlangok, bűn és bűnös élvezetek, a rejtélyes alkímia homályos és titokzatos alvilága - mi kell még? Nagyon ciki.

Kettő: A Cassavetes família

Péntek, m2, 20.40: Csillagot az égről, 1996, a Nick fiú első rendezése. Az egyik főszereplő nála is Gérard Depardieu, a másik viszont Gena Rowlands, a kedves mama, hogy oda ne rohanjak. Ilyet szól Nick fiú, nem csak azért kértem fel, "mert ő a világ legjobb színésznője, hanem mert a szerep rá van szabva. A filmben nemcsak az én életem, de az övé is benne van." Vagy úgy! Hétfő, m1, 23.35: Egy kínai bukméker meggyilkolása, 1976, R: John Cassavetes - hallottak önök már Petőfi Zoltánkáról?

Három: Újabb irodalmi feldolgozások

Szombat, m1, 20.15. A múlt héten összekevertem mindent, a Szép remények Dickens-regényfeldolgozásból nem a 98-as amerikai verziót adták, hanem a 99-es BBC-sorozat első két részét - a harmadik és negyedik rész megy most, bocs.

Vasárnap, TV2, 00.40: Árvák hercege, 1999, John Irving regényéből: szerelem és család, ármány és becsület, meg egy százas csomag papír zsebkendő. Szerda, Filmmúzeum, 20.00: Újabb történetek Lármafalváról, svéd "családi" (ezt bírom, ezerrel) film Astrid Lindgren könyvéből. Vegyenek néhány Lindgren-könyvet az unokahúguknak.

Négy: További svédek és dánok

Péntek, Duna Tv. 22.15: Lilja 4-ever, 2002; svéd-dán; R: Lukas Moodysson. Kurvalány lesz az árvalányból, Svédország a Szovjetunióból. Kedd, m1, 23.25: Édes álmok, 2003, dán, R: Soren Kragh-Jakobsen. Két lány barátsága, egy története, egy autószerelő műhely Glasgow-ban és egy csomó vicces bibliai utalás.

Öt: Német családi drámák

Péntek, m2, 22.25: Érzelmek zűrzavarában, 2002: feleség, szerető, bukta, koponyatörés, kórház, látogatási idő, hármaska, drámázás. Szerda, m1, 23.55: Bénító vágy, de az eredeti cím sokkal jobb: Der alte Affe Angst, 2003, rendezte Oskar Roehler (mozikban: Elemi részecskék - szintén irodalmi feldolgozás!). Robert színházi rendező, apja halála után a lába alól kicsúszik a talaj, begubózik, feleségétől elhidegül, prostituálthoz jár. Marie orvos, a végsőkig küzd a férfiért, válság, odaadás, önfeláldozás, bizalom. Nekem végem van, meneküljünk!

Hat: Casanovák, faunok

Szombat, m1, 23.55: Casanova visszatér, 1992. Alain Delon 57 évesen tesz még egy utolsó kísérletet a szerelemmel. Hétfő, Filmmúzeum, 17.25: Egy faun megkésett délutánja, 1983. Chytilová: ez is atom ciki, de Prágában játszódik, ahová még visszatérünk. Hétfő, m2, 22.30: Szégyenfolt, 2003. Még egy filmmé lett regény, Philip Roth bestselleréből készült, de csak azért került ide, mert Kidman egy Faunia nevű nőt alakít benne. Hétfő, MGM, 01.45: Délutáni szerelem, 1957, Rendezte Billy Wilder, a szerelmespár Audrey Hepburn és Gary Cooper.

Hét: Tolnay Klári

Ami nekik Audrey Hepburn és Gary Cooper, nekünk Tolnay Klári és Jávor Pál: vasárnap, m2, 16.10: Toprini nász, 1939. Előzőleg ráhangolódásul nézzék meg Tolnayt Déryné szerepében, bár ez későbbi, 51-es film. (Vasárnap, Duna Tv, 13.30)

Nyolc: Vissza a csehekhez

Péntek, Filmmúzeum, 20.00: Világfiak, 1969, három vidéki építőmunkás felkerül Prágába, ahol viszonylag jól keresnek, és elhatározzák: nagy lábon fognak élni. És hogy a pénz mellé előkelő modoruk is legyen, felfogadnak egy illemtanárt. Szombat, m2, 20.35: Bűntény a mulatóban, 1968, R.: Jirí Menzel. Abszurd Josef Skvorecky művéből. Hétfő, Filmmúzeum, 21.15: Ki akarja megölni Jessie-t? A neves biológusnő feltalál egy gyógyszert, aminek segítségével a nyomasztó álmokat kellemessé lehet varázsolni. Először csak állatokon kísérletezik, aztán a férjén isÉ Szerda, Filmmúzeum, 17.25: Elakadás, 1981, a második Chytilová film a héten, de említünk még egyet Lipskytől is: csütörtök, Filmmúzeum, 17.25: Joachim, dobd a gépbe!, 1974. A gátlásos Frantisek egy új találmány, a kondiciogram útmutatásai szerint próbálja megszervezni az életét - ha a gép rossz napot jósol, inkább ki sem megy az utcára. Jó ötlet. Csütörtökön pedig az m2-n 22.10-kor még egy utolsó Prágai utazás, Cserhalmi György portréfilmje. Nem tudják, mi a fenét akarnak tőlünk a csehek ennyi hülyeséggel?

És végül a bónusz, ami sehogy se kapcsolódik a többi filmhez: Szombat, m2, 01.45: Szalon, hálószoba és fürdő, Buster Keatonnal, 1931-ből. Mondtam már, hogy rohadt meleg van? Ne csináljunk hideg vizes lavórt a tévénkből? Szerintem de.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.