tévésmaci - Fővárosi gorillakölkök

  • .
  • 2010. május 20.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché találkoztak Horst Fuchsszal, szép, mosolygós nap sütött le az A1-es és A8-as autósztráda kereszteződésénél fekvő Voralpenkreuz Raststationra. Sztupa és Troché St.
Pölten felől érkeztek, s még akármi is történhet velük, indulhatnak Salzburg és München irányába éppúgy, mint a Passau-Regensburg útvonalon. Csak előbb itt ez a találkozó. Szinte még be sem léptek a mármessziről is patikai tisztaságával hívogató önkiszolgáló étterembe, amikor eléjük sietett egy tulajnak látszó köpcös alak: Wie schön, dass Sie da sind! Herr Fuchs erwartet Sie schon, folgen Sie mir bitte! A benzinkútra néző szárnyon ült az egyik közvetlenül ablak (mit ablak, üvegfal) melletti asztalnál Fuchs. Sárga sportzakót és fekete pantallót viselt. Trochénak rögtön feltűnt, hogy nem visel fülbevalót. Amint meglátta az érkezőket, könnyedén felemelkedett. Ach, lieber Herr Sztupa, lieber Herr Troché, ich grüsse Sie! Nehmen Sie Platz bitte. Ich habe schon sehr viel Gutes von Ihnen gehört! Amikor letelepedtek, a tisztelettudóan várakozó stüszijelmezeshez fordult. Rudolf, bringen Sie unseren Gästen auch das Übliche! Kicsit kényszeredetten vigyorogtak egymásra, míg a köpcös intésére egy fiatalember poharakat és tányérokat rakott eléjük. Fuchs nem várta meg a töltést, sem a tálalást. Sie werden zufrieden sein. Gut, kommen wir gleich zur Sache! - mondta.

Nos, térjünk a tárgyra mi is! Mit szólnak a tévéműsorhoz?

Pénteken (21-én) felkészülünk a Champions Liga döntőjére.

Szombaton megnézzük.

Vasárnap azonban úgy járunk el, mintha mi lennénk a lakosság, amikor zárva volt két napig a szupermarket: hülyére tévézzük (konzumáljuk) a fejünket. Én az MGM-en nyitok 12.20-kor, rutinból lenyomom a Vád tanúját, inkább csak azért, hogy felhozzam magam a 14.20-kor itt kezdődő Gyilkosság a hajón - Szalmaasszony c. 1964-es rettenetre, melyben Gina Lollobrigida és Ralph Richardson lépnek fel, meg az ifjú Sean Connery. A rendező sem akárki, a jónevű Basil Dearden kezét például a Minden lében két kanál néhány epizódja dicséri. Jelen mű pedig a "kutyaharapást szőrivel" metódus egy kétségkívül sajátságos megzenésítése. 23.50-kor megversenyeztetem egymással a Dunán induló Az idegen c. filmet, ami persze Az óra körbejárt jelenti, a Cinemaxon (rádióújságot váltottam, figyeled!) startoló múlt heti megfejtésünkkel, Az ötös számú vágóhíddal. Bár az is lehet, hogy kibírom 1.35-ig, amikor is ugyanitt kezd A vihar 2009-es német-dán-holland kiszerelése - Shakespeare-re tippelő kedves nézőink hagyják el a tévészobát, a balkáni háború útózmányában vagyunk, egyebek mellett a hágai bíróságon és egy szarajevói temetésen (fordítva se lenne jobb).

Hétfőn alighanem pinkesd lesz, mert egész nap nyálas filmeket adnak a tévék. Én persze simán megnézem az m1-en 17.40-kor Mezítláb a parkban Robert Redfordot és Jane Fonát - milyenek voltak 1967-ben? Maradok is a közszolgálatban, mert nyolckor Stephen Frears A királynő c. darabja mélyen megérint engem, lévén magam is kedvvel forgok főúri körülmények között. Igaz, így hovatovább deklasszálódás lesz utána rögtön megnézni (még mindig itt) az Átlagembereket, miből persze az következik, hogy hátha nem is pünkösd van, hanem Robert Redford születésnapja. Tán a szá'huszadik? A ViaSat3 (ilyenek ezek) 21.20-kor lobbizik Polanski kolléga szabadon bocsátásáért, nos, ha nekem kéne elbírálni a Harrison Ford játékában elővezetett 'rületet, lehet, hogy szigorítottat ítélnék. Szerencsére már egy órája nézem az MGM-en a Fegyverek óráját, John Sturges remekét, melyben a szegényember John Fordja arról mesél, hogy milyen két büdös csupor volt Wyatt Earp és Doc Holliday (az igazi John Ford ezzel a közléssel megvárta, míg nevezettek megöregednek: a Cheyenne őszben rántja le róluk a leplet - bár azt nem adja ma a tévé).

Kedden este kilenckor A vágy titokzatos tárgya a Filmmúzeumon, Dekameron a Cinemaxon éjfél előtt 5 perccel.

Szerdán nyista.

Csütörtökön Eper és vér 21.40-kor a Cinemaxon, oszt szevasz! Amíg tévézel, mások csajoznak helyetted!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.