chili&vanília - A zöldborsókérdés

Madame de Maintenon, XIV. Lajos francia király szeretője (majd titkos felesége) egy 1696-os levelében a következőt írta: "A zöldborsókérdés folytatódik.

Hercegeink négy napja három témáról tudnak csak beszélni: a zöldborsófogyasztás örömének múltjáról, jelenéről és jövőjéről... Úgy tűnik, a zöldség divattá, sőt mi több, szenvedéllyé vált." (Larousse Gastronomique) Ilyen előkelő helyet ugyan talán nem foglalnak el a guruló szemek napjainkban, amikor azonban megjelenik a piacokon, nagy lelkesedéssel üdvözöljük. Bár azon kevés zöldségek egyike, amely mélyhűtött állapotban is viszonylag jó minőségű (mivel a szedést követően azonnal fagyasztják, megtartja a cukortartalmát), semmi nem hasonlítható az egészen zsenge, fiatal, édes, friss zöldborsó ízéhez. A hagyományos levestől kezdve (csirkeszárnnyal) a főzeléken át a salátákig minden fogásban érdemes ilyenkor főszereplővé tenni. Készíthetünk belőle pürét, lepényt, vagy főzhetjük francia módra (a "petit pois a la francaise" klasszikus fogás): sok vajjal és salátaszívvel. Nem szabad túlfőzni, különben pont az erényeit veszíti el, és ne hagyjuk állni hosszú ideig, mert hamar megsavanyodik. Az alábbi lepény nemcsak nagyon finom, de a kikandikáló zöld pöttyökkel kimondottan mutatós darab is.

Bazsalikomos-zöldborsós lepény (quiche)

Hozzávalók (6-8 szelet)

Tészta:

15 dkg liszt

12 dkg hideg vaj

fél dl jeges víz

csipetnyi só

Töltelék:

20 dkg kifejtett zöldborsó

2 evőkanál vaj

1 csokor felkarikázott újhagyma

2 tojás

1,5 dl tejszín

10 dkg markáns ízű reszelt sajt (pl. Gruyére)

6 levél friss bazsalikom

só, őrölt szerecsendióElkészítjük a tésztát: a liszthez keverjük a sót, majd hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat. Az ujjunkkal összemorzsoljuk, de semmiképpen nem szabad túldolgozni, ne álljon össze teljesen, a vaj borsó nagyságú maradjon benne. Hozzáöntjük a jéghideg vizet, és csak annyira dolgozzuk össze, hogy éppen összeálljon. Lapos korongot formázunk belőle, és fél óráig a hűtőben pihentetjük. A tésztát kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy 24 cm átmérőjű, cakkos szélű formát. Közepére sütőpapírt vagy alufóliát helyezünk, rá szárazbabot vagy rizst nehezéknek (ennek az a funkciója, hogy a tészta ne emelkedjen meg), és elősütjük: 200 fokos sütőben először 15 percig, majd levesszük róla a papírt és a "nehezéket", s további 10 percig sütjük, amíg félig szárazra sül. A sütés alatt elkészítjük a tölteléket: serpenyőben felolvasztjuk a vajat, és fedő alatt, csipet sóval meghintve puhára pároljuk benne a felkarikázott újhagymát. A félig sült tészta aljára terítjük, rászórjuk a nyers borsót (sütés során megpuhul). Öszszekeverjük a tojást, tejszínt, sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót adunk hozzá, és összekeverjük a reszelt sajttal. A masszát ráöntjük a tésztára, és kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. 15 percig hűlni hagyjuk, majd langyosan tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com