tévésmaci - Riep Van Sül: Tűr a szénakazalban

  • .
  • 2008. április 10.

Trafik

Balogh Anti útja a Györe-padtól hazáig már sima ügy volt, bár sietnie kellett, ha el akarta érni a délután kezdődő vb-döntőt.

Balogh Anti útja a Györe-padtól hazáig már sima ügy volt, bár sietnie kellett, ha el akarta érni a délután kezdődő vb-döntőt. Sárkányék előtt kapaszkodott föl a főútra, a sárga Wartburg kinn állt a bejárón. Jobbra a szódás, majd Gerzsei Jóska karosszériaműhelye, balra előbb a "kisutca" (ki gondolná: Klapka György), onnan jött mindig Troché és Sztupa, aztán a Kocsis-bolt, ami azelőtt Fischli-bolt volt, kiírva: Vegyesbolt. Mellette laktak Kollárék, szemben a Miklós Jani, ott Májzinak hívták a fekete kutyát. Mellettük a tanító úr háza; a tanító néni délutánonként németórákat adott a falu igyekvőbb családokból odaparancsolt ifjainak, délutánonként jöttek a széplányok, a Mindenszky Klári, a Váncsodi Éva, de a legszebb a Csuprik Vera volt és a Solymos doktorné. Egy kerekes kút, följebb törpe vízierőmű, Pali bácsi és Rozi néni mellett Czékusék. A paprikás Gerzseiék előtt már szaladt a Balogh Anti, pedig a padon az öregnek vonzósan horrorisztikus és/vagy pornográf első világháborús történetei voltak, kicsit flúgos volt, mondták is, légnyomást kapott az Isonzónál. De most Anti nem ért rá, sietnie kellett, hogy bekapcsolja a tévét. Persze mi is így vagyunk vele.

A pénteki (11-i) műsor miatt persze nagyon nem kéne rohannunk, mert drága lesz az, elő kell fizetnünk az HBO-ra, ahol kora este, háromnegyed hétkor a Johnny Cash énekes sztorijából készült filmet, A nyughatatlant tolják, aminek az az oka alighanem, hogy a rendező, bizonyos Mangold valamivel megint jelentkezik a pesti mozikban, konkrétan egy western remake-jével, nálunk az eredeti Ben Wade és a farmer címmel volt száz éve a moziban. Az új meg Börtönvonat Yumába lesz. Névvel nem viccelünk, a mángold mindenesetre valami spenótízű cékla a répák családjából - a Naphegyen kérdeztem, nem termelnek ilyet, valaki bizonytalanul azt mondta: "tán vidéken". Ha már befizettünk, maradjunk éjfélig, mert lesz egy mérsékelten vérforraló John Le Carré-adaptáció is a közelmúltból: Az elszánt diplomata. Helyesebb lenne tán elszánt tévénézőkről beszélni.

Szombaton azonban minden másképpen leszen: sokkal több rossz filmet lesz szerencsénk megtekinthetni este. Szólok is előre: akkor inkább a diszkó. Bár. Én simán megnézem a Filmmúzeumon fél kilenckor a Fantozzi tovább tűrt, mert az vagyok én. Maradván a csatornán, fél tizenegykor kezdődik a Zenekari próba - egy okkal hanyagolt Fellini, de én bírom. Mármost olyan időpont nincsen, hogy 22.59, még a nyári időszámításban sem. Teljesen nyilvánvaló, hogy épp ezért adják ekkor az m2-n Emir Kusturica híres, ám közepes leiratát, melyben A papa szolgálati útra ment. 23.40-kor a Dunán egy spanyol film az alsó kutyák szerelmi életéről: Dolgok, amelyekért érdemes élni. Élni még csak-csak, de fönnmaradni 1-ig? Éjfélkor a tv2-n Martin Scorsese számos tévedéseinek legdrágábbika, az Aviátor, délután 4 előtt pár perccel volt ezen a csatornán egy Timothy Dalton-os James Bond is, kenjék a hajukra.

Vasárnap teljesen bizonyosan a Lipót bezárása miatt Dennis Hopper-napot tartanak a tévék, melynek során 15.25-kor az RTL Klub nyom vele valami sorozatot, már a címe is milyen hülye: Titkos küldetés. De ezzel nem érik be, este nyolckor a retardált komikusok úgy próbálnak motorozni a Starsky és Hutch moziváltozatában, mint Dennis meg Péter (minden stimmel, motor, jelmez: van kép róluk a rádióújságomban). A tv2 rafináltan megvárja, míg a konkurencia lehasad a csávóról, aztán 22.20-kor beveti Az orvlövészt a debiltől. Felőlem jól van, 23.55-kor ugyanitt Volt egyszer egy Amerika - kétségkívül vannak ennek is rajongói, még itt, a redakcióban is. Én persze már huszonöt perce nézem az m2-n Ken Loach Még egy csókját, no, akkor ennyi elég lesz belőle, mármint 25 perc és még egy csók, fáj a fejem, bocs.

Hétfőn rádöbbenek, hogy a múlt heti pampogásom Jugoszlávia-tárgyban hülyeség volt, mégsem egyesült újra, hanem valami Ljubisa Samardzic-Purisa Djordjevic (utóbbi a rendező) közös sorozat van az m1-en, mert 23.50-kor a Dél című 1968-as kövületet adják. Nem nekem, nyilván.

Kedden egy Karinthy-adaptáció Révész György tollából a Dunán este hétkor: Utazás a koponyám körül. Ne is kérdezzék!

Szerdán Gárdos Péter talán első, de egészen biztosan legjobb vagy leghangulatosabb filmje, az Uramisten 22.25-kor kezdődik az m2-n. Ez az, amiben Dörner bokszol egy kenguruval, Eperjes meg Feleki Kamill azon titkát szeretné, amivel még Houdinit is lemosta a veterán artista, aki a Nemzetiben lakik a Blahán, vagy valami ilyesmi. Mást nem is üzenhetnénk nekik: Jó napot, told meg a csónakot!

Csütörtökön elkezdem nézni 21.10-kor a Szajré c. minősíthetetlen marhaságot Marlon Brandóval, Robert de Niróval és Edward Nortonnal - ez ilyen szakmázós-betörősös izé, amiben fél óráig roppant precízen fúrnak föl egy mackót, láttak már ilyet, szörnyű. De sajnos csak 22.20-kor kezdődik az m2-n David Lynch Lost Highway - Útvesztőben című fércműve. Már úgy értem, hogy az sajnos, hogy egyáltalán elkezdődik. Nem lehetne inkább hagyni a francba? Hisz olyan nagyképű majomkodás az egész, annyira ciki. Épp, mint tévézni. Hát, úgy csinálják maguk is!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."