étel, hordó - FIKTÍV

  • .
  • 2008. április 10.

Trafik

Nekünk nyolc, bár a Kicsi Tysonnak vagy Szomjas Györgynek puhány lenne ez a környék, ahogy Faházi asztaliteniszezőnek a tükörszoft.

Nekünk nyolc, bár a Kicsi Tysonnak vagy Szomjas Györgynek puhány lenne ez a környék, ahogy Faházi asztaliteniszezőnek a tükörszoft. Nem mintha nem láttunk volna markecolást erre, a Krúdy Gyula utcában, mégis ez már Nyugat-Józsefváros.

Reggelig sorolhatnánk az itt sorakozó helyeket, némelyiket megénekeltük (Darshan, Zappa), másokat nem (Leonardo, Nothin' But The Blues), de az utca mindig tartogat meglepetést, az itteni étterem- és kocsmanevek állandóan változnak, s ezzel együtt a létesítmények is.

Legutóbb (?) az egykori "Kis Darshan" kávézót gondolták újra, s így lett belőle pub. A Fiktív elnevezés azt sejteti, hogy a kedves vendég gondoljon bármire (mi ezt tettük), úgysem azt kapja.

Csakhogy mégis azt kapja.

A Fiktív pontosan olyan, amilyennek manapság egy "új" helyet elképzelhetünk. Japános egyszerűség, szögletes formavilág. A láthatóan minőségi bútorok természetesen fából, az ülőalkalmatosságok bőrből, kiegészítőnek pedig titánosan hideg fém. A puritán közeget - lévén pub - két, nagyméretű LCD-televízióval (Bajnokok Ligája!), valamint a legnevesebb ír sört reklámozó (újragyártott) régi plakátokkal próbálták feldobni. De akad néhány viccesnek szánt saját alkotás is: a Koltai Róberttel erőszakoskodó ávéhást ábrázoló fotóra például azt írták: "Így járt, aki az 50-es években egy Fiktív programot akart csinálni", a Churchillről készült színes rajzra pedig azt - el sem hiszszük -, "Fiktív's Churchill".

Az egykori tanúk visszaemlékezése alapján a belbecs nem mérhető az elődhöz ("Az sokkal szebb volt"), ellenben most galéria is van. Szintén merő elegancia - az egyik sarokban ejtőzőrészleg bőrfotelekkel -, bár a kerítésként szolgáló fémhuzalok leginkább a villanypásztort juttatják az eszünkbe. Csak azért sem kérünk marhát.

A kedves és szerény felszolgáló hölgy kedves és szerény étlapot tesz elénk, ráadásul - 21.30-kor! - a napi ajánlatról sem feledkezik meg. Mi azonban rögtön elfelejtjük, s inkább a fokhagymás bagettel kiegészített avokádókrémre (990 Ft) szavazunk. Szemre, de ízre is inkább padlizsánkrémnek tűnik, ám ez utóbbiban a túlzottan aromadús bagett lehet a ludas. Persze finom, de éppen az a pikáns mellékhatás marad el, ami az avokádó legfőbb erényének tekinthető. De a roston sült juhsajt (1390 Ft) sem olyan, amilyennek látszik. Lehet, hogy a sejtelmes világítás az oka, de elsőre bundáskenyérnek tűnnek a szeletek. Viszont itt már tökéletes ízekkel találkozhatunk. Sőt, annál is többel - a vagányul ízesített saláta miatt.

A est fénypontjának a rizsgombócos, kapros, rákragus lazacsteak (2500 Ft) ígérkezik. Félünk, naná, hogy félünk, a Tesco-fagyasztottól, de hál' istennek a derekas rózsaszín vízipárduc annyira szép, hogy fel sem merül bennünk a kétely. Csak mintha valami baj lenne a szemünkkel: a rákragut gombás szósznak, a rizsgombócot meg medicinlabdának látjuk. De a nyelvünk már nem csap be: rég voltunk ilyen elégedettek. A végső csapást a krémes tortapalota méri ránk, amit édes befejezésre (790 Ft) kereszteltek. A cukrászdaméretű finis után már csak a csillagokat látjuk. Meg a kijáratnál az újabb vicces alkotást. Mogorva férfi mered ránk előretartott mutatóujjal. A felirat: "Fiktív is watching you!" Ezután ki merne rosszakat mondani?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.