tévésmaci - Saskörök a róna felett

  • .
  • 2011. szeptember 1.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché szokásuk szerint az árokparton ücsörögtek-heverésztek, bámulták az úton szaladgáló személykocsikat, "enyém, ami föntről jön, tiéd, ami lentről" alapon, nos, akkor csak annyiban tértek el az általános praxistól, hogy nem gazszálat rágicsáltak, hanem egy-egy szép főtt kukoricát fötörtek bőszen. "mafát várták, mikor jön meg Pestről.
Ám miután elfogyott a kukorica, és kocsik se jöttek, se alulról, se fölülről, és a mögöttük egymást dinnyehéjjal hajigálva háborúzó porbafingók serege is elkushadt, nekikezdtek beszélgetni. Csakhogy úgy beszélgettek, ahogy a könyvekben látták, ami - és itt most engedtessék meg az elbeszélő nyilván szokatlan, s amúgy megengedhetetlen kiszólása - jócskán megnehezíti a krónikás (említett elbeszélő) dolgát. Mert hogy írom le én azt, kérem, hogy Troché azt mondta izgatottan, hogy "Hol az ördögben késik már ez a cudar "mafa, mondta Troché tettetett izgalommal az órájára pillantva". Ez annál is nehezebb, mert azt is érzékeltetni kell, hogy Trochén nem volt karóra, bár amikor a fentieket mondta, lazán előrelendítette a csuklóját, s rápillantott. De nem ez az igazán nehéz, hanem az, amikor azt kéne leírni, hogy ... válaszolta Sztupa - válaszolta Sztupa. Ez nyilván redundáns, tán még a helyesírási szótár is bünteti. Pedig hát így volt. Sztupa azt válaszolta, hogy: "Nyugalom, eddig mindig megérkezett, amikor szükség volt rá, néha akkor is itt lábatlankodott, amikor nem annyira kellett, válaszolta Sztupa." Troché erre felkiáltott, hogy: "Troché erre felkiáltott, hogy ez azért mégse járja, lehet, hogy nem is kocsival jön, hanem vonattal, mindjárt bejön a fél négyes, de ha azon sem lesz rajta, akkor már csak a fél hetessel érkezhet, az meg már azért egy kicsit tényleg késő!" De Sztupa nem hagyta kizökkenteni magát sztoikus nyugalmából, és így felelt: "De Sztupa nem hagyta kizökkenteni magát sztoikus..."

Na, értik már, hogy miért kell azonnal elmennünk tévézni?

Pénteken (2-án) hoppá, hoppá! Váratlanul benyitunk, mint Nimzovics nagymester - egy dokumentumfilmmel! A tv2 11.40-kor kezdi az Egyesült Államok kontra John Lennon c. 2006-os amerikai doksit. Este kilenckor lesz a Filmmúzeumon Francia kapcsolat, szo-szo.

Szombaton teszünk egy kirándulást 1953-ba, Nagy Imre megnyitja az "új szakasz" politikáját, s kijön (az m2-re, 23.45-kor) A házasságszédelgő című amerikai film. 0.20-kor pedig a Filmmúzeum csap bele a Meggyónom vetítésébe - mindkettő ff persze, s az egyik még Hitchcock is.

Vasárnap a Duna 13.30-kor folytatja a hatvanas évek magyar krimi-kémfilm hullámának elővezetését, Az alvilág professzorával (1969). Rossz filmek, de biztosan hoznak egy hangulatot, amit szokás ma retrónak is nevezni.

Hétfőn ugyanez megy, csak az egyesen és főműsoridőben, nyolckor, bár A fuss, hogy utolérjenek! nem krimi, inkább amolyan zenés film, amiben Bodrogi Gyula és Zalatnay Sarolta duettben adja tudtunkra, hogy félteni kell, néha a biztosat is félteni kell. Délután öt előtt kezdődött a Dunán egy napi rendszerességgel nyomandó, négyrészes olasz sorozat: Mussolini és én, Galeazzo Ciano. Sorozatról jut eszembe, hogy 29-e óta megy a Cinemaxon a Treme második évada, ma éjjel kétszer is ismétlik az első részét. Asszem' ide is rakok egy indiánt, s önök pedig eléneklik velem az Iko, ikót: My grandma and your grandma / Sitting by the fire / My grandma says to your grandma / "I'm gonna set your flag on fire" / Talkin' 'bout / Hey now / Hey now / Iko iko an nay / Jockomo feena ha na nay / Jockomo feena nay...

Kedden nem, nem.

Szerdán mit szólnak egy 1979-es tádzsik kalandfilmhez? Az a címe, hogy A testőr, és éjfélkor adja az m2. Ez szerintem valami vicc. Kilenckor volt O'Horten a Dunán, az is vicces. Janisch Attila legjobb filmje, a Hosszú alkony a Filmmúzeumon 0.55-kor pedig halálos. Halálos Mari van benne. Törőcsik.

Csütörtökön megin' retróizé, Borneó foglyai (1950, ff, am) az m2-n 0.35-kor, s éjfélkor a Filmmúzeumon Canterbury mesék, most már tényleg Pasolinitől.

Ne tévézzenek, mert az retróizé, ciki.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.