tévésmaci - Sebzett farkasok

  • .
  • 2011. január 6.

Trafik

Steven Spielberg egyszer azt mondta róla, hogy ő "a világ legjobb színésze" - igazat beszélt, tényleg ő volt a világ legkirályabb mellékszereplője. Pete Postlethwaite 1946.
február 7-én született az északnyugat-angliai Chesire tartományban, és a minap meghalt, elvitte jó ismerőse, a rák. Öreg és beteg emberek, reménytelen egzisztenciák megformálójaként jutott olyan messzire szakmájában, az emberi élet felmutatásában, mint nagyon-nagyon kevés más színész. Olyannak tűnt, aki mindent tud az ember összes tragédiájáról, már fiatalon százévesnek látszott.

1993-ban, tehát 47 évesen az Apám nevében című filmben a nála mindössze kilenc évvel fiatalabb Daniel Day-Lewis apjaként Oscarra is jelölték (Tommy Lee Jones kapta helyette). Következett a Közönséges bűnözők, a Sárkányszív, a Rómeó+Júlia és az Elveszett világ (itt dolgozott együtt Spielberggel, meg az Amistadban), melyek miatt hiába volt a Fújhatjuk c. darabban (mellesleg beteg) főszereplő, már egyértelművé vált, hogy ő örökre epizodista marad. Tán mert olyan neve volt, amit nem könnyű se kimondani, se megjegyezni, ám az arcát és a hangját, akcentusát lehetetlen elfelejteni.

Ezután már nem nagyon zúzta a legmagasabb (?) szinten (2005-ben például szerepelt egy Vörös higany c. filmben Stockard Channinggel és Ron Silverrel, azaz az elnök embereivel), idén viszont volt két nagy dobása is: fellépett Christopher Nolan Eredetében és a Ben Affleck rendezte Tolvajok városában is. Mindkettőben erősen leépült feje volt, mindkettőben meghalt, előbbiben ráadásul az egész filmet egy kórházi ágyban töltötte, haldoklót alakítva. 64 évesen halt meg, nem először volt rákos, 1990-ben el kellett távolítani az egyik heréjét. Örökre a kedvencünk marad, menjünk tévézni.

Pénteken (7-én) este nyolckor Martin Ritt 1987-es filmje, a Call girl ötszázért lesz a Cinemaxon. Szerintem a remek Ritt az a rendező, akinek legtöbbször fordították nagyon hülyén magyarra a filmjei címét - ez itt az ezüstérmes opus (az aranyat A kéjnő Kaliforniába készül vitte). Talán nem véletlenül veszi elő 22.15-kor az MGM a Nagymenőket - sajnos ezen a héten belül a filmrovat elvitte a nagy tévés durranásokat, ide csak rossz hírek jutottak. Hogy mást ne mondjak, ekkor már negyedórája megy a Dunán Kusturica Undergroundjának hatrészes sorozatváltozatából a nyitány.

Szabad szombat.

Vasárnap a méltán elfeledett Peter Greenaway este tizenegy után a Dunán próbálja megfesteni Rembrandt Éjjeli őrjáratát - önök szerint sikerül? De mit tehet a költő, akinek kábé ekkor fogy el türelme a Cinemaxon 21.40-kor elkezdett '91-es Jarmusch-jópofizást nézve (Éjszaka a Földön: szkeccsfilm sztárokkal).

Hétfőn Yul Brynner játssza Lee van Cleef Bereményi Gézát is megihlető szerepét, Sabatát az Isten veled, Sabata! című rettenetben, s vajon ki más is lehetne a partnere, mint Dean Reed (boldogok, akik az USA-ból az NDK-ba disszidáló népénekes nevét már hallomásból sem ismerik - MGM, 22.30). Akinek nem volt elég Kusturicából, az A papa szolgálati útra ment című 1985-ös filmből megpróbálhatja kihámozni, hogy a fenébe lehettek a nyolcvanas évek masszívan középszerű rendezőiből a kilencvenes évek sztárjai - nekem nem sikerült (Cinemax, 20.00). Lesz Könnyű testi sértés 22.25-kor a Filmmúzeumon - Práter utca 55. a moziban!

Kedden a Filmmúzeumon este tizenegykor A híd; az 1959-es német darabban gyerekek (köztük Fritz Wepper) védenek egy hidat a második világháborúban. Utána Szegénylegények. Éjjel (1.45) az MGM-en Orfeusz alászáll, Anna Magnani és Marlon Brando kettősével.

Szerdán éjjel (2.30) szex: Canterbury mesék a Cinemaxon.

Csütörtökön laza mozdulattal hátradobom szemembe hulló rakoncátlan fürtjeim, s annyit mondok, Anrizsorzs Kluzó filmje 1955-ből, az Ördöngösök fél tíz után a Dunán.

Ne tévézzenek, mert rossz a műsor, összeállításunkban jó okkal nem szerepelt a rádióújságokban első oldalakon szereplő öt csatorna (m1, m2, RTL Klub, tv2, ViaSat3) kínálatából semmi. Mégis mindenki ezeket nézi. Tehát a tévézés rengeteg brutálisan elfecsérelt idő.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.