Lássuk, kivel nyaralnak a sztárok! Öt óra. Itt a végső pillanat. Héjjasfalva felé szaladva szalad ki lovon, ki az apostolokén - mint e huszonhat és fél éves legény. - Potomság! - mondja. - Vagy talán nem is? Hisz fut bálványa, az öreg Bem is, aki szíve felől hordotta volt, bár nem értett egy sort se soha, sort, verssort, amelyet "oh, mon fils" rovott - nem harci dobot helyettesítőt - éppen csak a tett válott igévé. S elvégeztetett. Mert tett a szó, ó, tett, igen, csak orra bukik macskaköveken, s nem fegyver, csak fegyvernyi gondolat buktatja orra jobb egek alatt. S akkor a fiú hirtelen megáll (a civil őrnagy) -: Hát szemből, Halál!
Pénteken (10-én) délelőtt 1956-ra emlékezünk a Tv2-n 11.25-kor, akkor készült ugyanis a végtelenül kínos, ám különös színekben pompázó mélyfrancia rettenet, A párizsi Notre Dame. Gina Lollobrigida szerepében egy mai remake-ben bizonyára Gerard Depardieu tűnne fel. Éjfélkor az m1-re is betörnek a franciák: Johnny Hallyday utazik a vonaton (A férfi a vonatról).
Szombatra én ugyan semmi pénzért nem ajánlanám, de a múlt héten belekevertek, tehát 15.50-kor az m1-en A dicső tizenegy, az Ocean's Eleven 1960-as előképe Frank Sinatrával, Dean Martinnal, Sammy Davis Juniorral és még egy csomó hasonló idiótával. Éjjel kettő előtt öt perccel A szorító, 1927-es angol film. Maguk szerint is fekete-fehér? Akkor maradjanak fönn.
Vasárnap is maradjanak fönn. Két félreértés között választhatnak éjfél után. Tíz perccel az m1-en Éjszaka a Földön, szegény Jim Jarmuschtól; húsz perccel a Tv2-n Ragyogás, ugyancsak valami nagyon híres elmebetegtől (továbbá Jack Nicholson és Stephen King a műtörténet egyik élcikijében). Én persze már fél nyolckor a Dunán vagyok, és nézem az Egy férfi és egy nőt, dabadabada.
Hétfőn 20.20-kor a Dunán Szemből, halál magyar dokumentumfilm, ha sokat piszkoskodnak velem, idemásolom a "Héjjasfalva felé"-t is, de legalább a háromnegyedét: Lihegve fordult vissza. Már ha itt vagy: hát szemből, Halál! (Nemcsak ő s hona: tenhazád is vérzik itt - tudod, kozák?). 22.25-kor nekem ide az van írva, hogy 141 perc a befejezetlen mondatból, bár eddig én úgy ismertem, hogy 141 leütés a befejezetlen mondatból, mindenesetre a Dunán ezt is lehet ellenőrizni.
Kedden sem tágítunk mi, vízimajmok, a Dunáról, mert megnézzük 20.20-kor Szász Péter mérsékelten arcpirító, de látszólag sport-tárgyú felszólalását, a Szépek és bolondokat. Reklám után Woodstock ugyanitt, holnap meg a második rész. Szerdán a leghülyébb című filmek halmazából az m1-en éjfél után 5 perccel "műsorra tűzött" A bőrkabátos fiúk lesz a kedvencünk. Ennek az az egyetlen oka, hogy az m2-n 22.20-tól már túlestünk a Reggel című, 1967-es jugoszláv borzalmon, aminek hátránya, hogy nem adnak közben reklámokat, viszont csak 77 percig tart. De térjünk vissza eredeti kérdésünkhöz, hogy kivel nyaralnak a sztárok.
Csütörtökön úgyszólván ebédre, kettőkor a Dunán Zazie a metrón, melynek segítségével az oknyomozó smaci feltárta, hogy kik voltak azok a marhák, akik a szieszta bevezetését kezdeményezték népszavazási úton. Hát a sznobok voltak azok, a marhák. Ez a szegény Zazie ugyanis már születésekor annyira gáz volt, hogy nem is igaz. Én azért tudnék mondani olyanokat, akiknek teccik az ilyen. Voltaképpen gyűjthetnénk is nekik. Én persze már nyolckor talpon voltam, és egyhuzamban megnéztem az MGM-en az Estély habfürdővel és a Marty című filmeket. Az első nagyon tetszett, mert az a híres komikus, akinek nem jut eszembe a neve, gyakorta hasra esett, és turbánt viselt. A második szörnyű volt. Mint úgy általában a tévézés. Ha rám hallgatnak, nem tévéznek, nem rádióznak, nem interneteznek, a ferbli nevű kártyajátékot pedig aztán messziről kerülik.
