Tudomány

Egy néhai pap tanár napjainkban kibontakozó kultusza jól illusztrálja, hogy a tudománytörténetnek vannak afféle politikailag is indukált vakfoltjai.

A távoli, más csillagok körül keringő bolygók, az ún. exobolygók tanulmányozása nemcsak a Naprendszeren kívüli élet esélyeinek mérlegelése szempontjából fontos, hanem tanulságokkal szolgálhat szűkebb csillagászati környezetünk felépítésével és sorsával kapcsolatban is. Többek között erről beszélt nekünk a téma avatott kutatója, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese.

"A holló vájja ki a szemedet!", "A ráksüly essen beléd!", "A hal rágja le a lábadat!" - míg az elsõ kettõ cifra õsi átok, a harmadik prémium kategóriás szolgáltatás. Halpedikûrnek hívják, és szabályozása egyelõre hiányos, aminek a vendégek és a halak ihatják meg a levét. A körültekintõen végzett halszépészetben ugyanakkor ma, a természetes eljárások iránti növekvõ kereslet korában, van üzleti potenciál.

Alig néhány héttel a Fobosz-Grunt balsikerű startja után most az amerikaiak indították el saját űrjárművüket - de ők már magát a Marsot célozzák meg.

Élni és éhezni hagyni.

A Magyar Országos Levéltár főlevéltárosának, az ELTE oktatójának eddig két könyve (Puszi Kádár Jánosnak, 2007; Kádár leányai, 2010) jelent meg a nők helyzetéről a szocializmusban. A 36 éves történésszel a Telekom által szervezett TEDx Danubia konferencia után beszélgettünk olyan régi dolgokról, mint a "szocialista erkölcs" vagy a "szexuális forradalom".

Gorbacsov, az Antikrisztus, elkárhozó alabamaiak, hengeres-kúpos testű elefántok és világvége szinte minden hónapban – például egy tömeggyilkos elővezetésében: többek között ezt köszönhetjük a matematikai Ig Nobel-díjasoknak.

A cenzúra felé tesz egy nagy lépést az az amerikai törvényjavaslat, amely az internetes kalózkodás ellen lép fel. Egy jogsértő komment elhelyezéséért például rá lehetne bírni az adott online tartalmat közvetítő internetszolgáltatót, hogy az előfizetők számára tegye elérhetetlenné az egész honlapot.

Sokak szerint éppen most válik egyre fontosabbá a Voyager-űrszondák legérdekesebb rakománya, az „aranylemez”. Az emberi élet bemutatását tartalmazó adathordozó sebezhetővé is teszi a Földet az esetleges külső civilizációval szemben.

A Voyager–1 búcsút int a Naprendszernek.

Ha körbepillantunk a weben, az emberiség digitalizált vagy már digitálisan született tudásvagyonának egyre nagyobb szeletét látjuk rajta megjelenni. Oly sokféle anyagot, oly sokféle kiszerelésben, hogy felfedező célú adatvadász-expedícióink kiválasztásakor lassan már a bőség zavarával kell küzdenünk.

Kémia, manó.

Dinómaradványok nyomában.