Ig Nobel-díjak 3.

Jól számoltak

Tudomány

Gorbacsov, az Antikrisztus, elkárhozó alabamaiak, hengeres-kúpos testű elefántok és világvége szinte minden hónapban – például egy tömeggyilkos elővezetésében: többek között ezt köszönhetjük a matematikai Ig Nobel-díjasoknak.

Az IgNobelek között a legrégebben kiosztott és legértékesebb meritumok közé tartozik az alkalmanként, csak legrátermettebbeknek odaítélt matematikai díj. Először 1993-ban osztották ki, mégpedig a dél-karolinai illetőségű Robert W. Faidnak: eredetileg a szakma krémjéhez tartozó nukleáris mérnökként és respektált feltalálóként működött (azaz matekkal hivatalosan és profi szinten is foglalkozott). De miután sikeresen kigyógyult a rákból, megtért és buzgó nazarénussá avanzsált, látnoki képességű numerológusként is elhíresült. 1988-ban publikálta díjazott könyvét, melyben egzaktul, statisztikai módszerek segítségével kiszámolta: pontosan 710,609,175,188,282,000 az 1-hez az esélye annak, hogy éppen Mihail Gorbacsov az Antikrisztus. Díját nem kicsit indignáltan kommentálta: „Ez egy komoly könyv, s nem holmi vicc!" Hozzátette még. a matekos agyú emberek a legkülönbözőbb problémákra képesek számok segítségével választ adni – olyanokra is, melyek nem matematikai természetűek.

Számos későbbi díjazott igazolta életművével, felfedezésével és kutatásaival Faid szavainak igazságát. 1994-ben például az alabamai Déli Baptista egyházat jutalmazták, mely hivatalos statisztikát vezetett arról, hogy megyénként számítva hány alabamai polgár fog elkárhozni – ha csak meg nem bánja bűneit.

Nic Svenson és Piers Barnes- A boldog 2006-os győztes.


Nic Svenson és Piers Barnes- A boldog 2006-os győztes.

Jellemző, hogy nyolc évet kellett várni a következő díjazott megnevezéséig: 2002-ben azonban két indiai matematikus (tehát ezúttal két szigorú értelemben vett szakmabéli) került a díszes társaságba rendkívül izgalmas és sok ravasz topológiai megfontolást igénylő munkájuk jutalmaként: K.P. Sreekumar és G. Nirmalan, a Keralai Agrártudományi Egyetem oktatói pontos formulát alkottak egy indiai elefánt felszínének kiszámításához! A matematikai díj nem mindennapos, ezt ékesen bizonyítja, hogy a legközelebbi díjat megint csak négy év elteltével adták át: Nic Svenson and Piers Barnes, az ausztráliai Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation munkatársai gondos számítások nyomán meghatározták, hogy egy adott nagyságú csoportról hány fotót kell készítenünk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: a képen senki sem pislog! Eláruljuk: húsznál kevesebb ember esetén a létszámot hárommal kell osztanunk – de csak csak jó fényviszonyok, vagy vakuhasználat esetén.

A 2009-es díj odaítélése nem nélkülözött politikai felhangot sem: a világ egyik legnotóriusabb, régóta unortodox és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytató rezsimjének vezető tisztségviselőjét jutalmazták. Gideon Gono, a Zimbabwe-i jegybank kormányzója amiatt részesült az elismerésben, mivel áldozatos munkája (no meg a mesterségesen előidézett hiperinfláció) eredményeként zimbabweiek milliói ismerkedhettek meg napi rendszerességgel a számok titkaival, elvégre a helyi valuta címletei akkor már az egycentestől az ezertrillió (1 trillió=1000 milliárd) dollárosig terjedtek. Azóta a régi, végleg elinflálódott pénzt kivonták a forgalomból, újat viszont nem vezettek be – a zimbabweiek inkább a szomszédok pénznemeit használják.

Idén öt jeles személyiség részesült a jeles elismerésben – a hivatalos indoklás szerint azért, mert megtanították a világot arra: bánjon óvatosan a matematikainak tűnő feltevésekkel és kalkulációkkal. A közelgő világvége fényében különösen figyelemreméltó, hogy a díjazottak valamennyien jeles eszkatológusok.  A Thedra Nővérként is elhíresült amerikai Dorothy Martin (L. Ron Hubbard dianetikai mozgalmának renegátja) például az ötvenes évek elején az állítólagos Clarion bolygóról kapott sugalmak alapján automatikus írással rögzítette próféciáit, melyek szerint a világ véget ér – 1954 december 21-én. Pat Robertson, a valaha nagy hatású baptista prédikátor-szupersztár és politikus (egykoron elnökjelölt!) 1976-ban jelentette be: a világ véget ér 1982 októberében esetleg novemberében. Bár Robertsonnak nem ez volt az utolsó beteljesületlen próféciája, követői nem tanultak. Az eredetileg Wulfként anyakönyvezett Elisabeth Clare Prophet (!) munkássága már a New Age fénykorára esett (többek között az Egyetemes és Győzedelmes Egyház vezetőjeként működött), s férjével együtt az úgynevezett Aszcendált Mesterek szavait jegyezték le – többek között arról, hogy 1990-ben véget ér a világ. Nem így lett, s ők is sikerrel tevékenykedtek egészen Mrs.Prophet 1999-ben bekövetkezett haláláig.

Pat Robertson- Örül,hogy még sincs vége.


Pat Robertson- Örül,hogy még sincs vége.

Az ugandai Credonia Mwerinde utcalányból lett a helyi katolikus egyházból kivált, szakadár Mozgalom az Úr Tízparancsolatának Helyreállításáért vezetője, s ebbéli minőségében az új millennium beköszöntére ígérte az apokalipszis eljövetelét, de miután a 2000. január elsejei világvége elmaradt, a csalódott s mindenüket elkótyavetyélő hívek felelősségre próbálták vonni Mwerinde-t, amire a papnő véres tisztogatással és tömeggyilkosságokkal válaszolt (egy máig tisztázatlan templomtűzben 530-an lelték halálukat).  Mwerinde a feltételezések szerint túlélte a szentély pusztulását s – a díjazottak között ebben is kivételes – a mai napig nemzetközi körözés alatt áll. Attól tartunk, illegalitásban is tovább folytatja kevéssé áldásos missziós és eszkatológiai tevékenységét. Az ötödik díjazott leginkább állhatatlanságáról híresült el. Az amerikai Harold Camping (jeles keresztény rádiós személyiség Kaliforniából) elsőre 1988. május huszonegyedikét jelölte meg a visszatérően tűzzel, járványokkal és kénkőhullással teljes apokalipszis dátumaként, majd 1994. szeptember 6-ra tette a világ végét. Később (mivel megint csak volt később) 2011. május 21-e lett a jeles esemény dátuma, amit ugyan 2011 október 21-re módosított, de egyelőre ez sem jött be neki.

 

Az Ig-Nobel sorozat korábbi cikkei:

 

Tudós tudatlanság

A tiszta vegyész kritikája

Figyelmébe ajánljuk