Az éhségsztrájk élettana

Cukros ételekről álmodik

Tudomány

Lépésről lépésre épül le: az éhségsztrájk szigorú menetrendjét szervezetünk is kénytelen követni...

Az éhségsztrájk, avagy politikai böjt egészségügyi következményeinek számbavételekor mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy az éhező teljesen elutasítja-e a táplálékot, vagy „csak” afféle radikális diétát alkalmaz, azaz a hagyományos értelemben vett ételek közül szinte semmit nem vesz magához, de folyadék formájában számos létfontosságú tápanyaggal ellátja szervezetét. Mint látni fogjuk, ebből a szempontból is kulcsfontosságú a szénhidrátbevitel (például cukros víz vagy szintén cukros gyümölcslé fogyasztása) vagy a rendszeres vitamin- és ásványisó-bevitel. De még a legradikálisabb éhségsztrájkot is hetekig lehet bírni – ha az éhségsztrájkoló legalább vizet vesz magához.

Az éhezés első napjaiban (körülbelül három napig) a szervezet a májban tárolt glikogéntartalékait „veszi elő”, s ebből szabadítja fel a működéséhez szükséges glükózt. Ezután következik a rendelkezésre álló zsír (sejtszintű) elégetése. A máj ehhez sejtjeinek mitokondriumaiban zsírsavakat bont le a ketogenezisnek nevezett folyamat során. Ennek eredményeképpen energiatermelésre alkalmas ketovegyületek, avagy ketontestek (mindenekelőtt acetoacetát és béta-hidroxi-butirát) kerülnek a vérbe. Az utóbbiakat később a szervezet felhasználja a mitokondriális légzés során – ezt az állapotot nevezzük ketózisnak. Végül a fehérjék következnek – ezeket az izmokból, illetve a testfehérjéből nyeri a végső tartalékokhoz nyúló szervezetünk, amely körülbelül háromheti éhezés után lép át éhezési üzemmódba. Igazán végzetes hatása (a szervezet, az izmok és a létfontosságú szervek kizsákmányolásán felül) a csontvelőveszteségnek van. Nehéz az éhségsztrájkoló lehetséges üzemidejéről beszélni: a kegyetlen statisztikák szerint a halál 52–74 nap eltelte nyomán következik be.

 

Bobby Sands-Belfast


Bobby Sands-Belfast

Táplálkozástudományi szakemberek szerint az éhezés már a negyedik-ötödik naptól igen kemény, embert próbáló feladat: fokozódik a gyengeség, súlyosabb esetben izomfájdalmak lépnek fel. Az éhező újabb kritikus határt ér el, ha már eredeti testsúlyának tíz százalékát elvesztette. Nincs univerzális recept vagy előre tudható menetrend: az éhségsztrájkot mindenki személyre szabottan viseli. Sokat nyom a latban, mennyi volt a kezdő testsúly, az anyagcsere sebessége, számít a külső hőmérséklet és a fizikai aktivitás szintje. Mivel minden igénybevétel pusztítja a szervezet energiatartalékait, nemcsak a fizikai munka, a mozgás lehet kritikus mértékben megerőltető, hanem a gondolkodás is – az agy működéséhez sok energiára, alapszinten glükózra van szükség.

 

Az Orvos Világszövetség (World Medical Association, melyet a II. világháború után alapítottak – többek között a nácik orvosi kísérletei okozta megrendülés hatására) 1992-es, Máltán elfogadott nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy az orvosi kontroll fenntartása mellett hagyni kell az éhségsztrájkolót, s nem szabad gátolni politikai tiltakozásának folytatásában. Ezek szerint nem ütközik etikai normába, ha hagyják méltósággal meghalni az ily módon demonstrálót – amennyiben az orvos meggyőződik arról, hogy tényleg önként éhezik, és az éhező tisztában van a várható következményekkel. A WMA elítéli a kényszertáplálást – ami elterjedt gyakorlat volt, és úgy tűnik, maradt is az éhségsztrájk letörésére. A munkásmozgalom üdvtörténetében gyakorta idézett példák (no meg a kommunista rezsimek későbbi gyakorlata) mellett akadnak frissebb esetek is: 2006 februárjában a guantánamói fogolytáborban kényszertáplálásos túletetéssel (és kikötözéssel) törték le az őrizetesek körében terjedő éhségsztrájkot.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.