Magyar Narancs: Magyarul is megjelent könyve, a Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! a hiányos betegségtudatú szkizofrénekről szól. Ha valaki szkizofrén, azt a külvilág legtöbbször azonnal látja is rajta; hogy lehet, hogy ő maga nem tudja, hogy beteg?
Xavier Amador: Az a szerv a testünkben, amelyik tudatja velünk, hogy jól vagy rosszul vagyunk-e, amelyiket önmagunk értékelésére használunk, az agy. Ez éppen az a szerv, amely megbetegszik, ha az ember szkizofrén. Nem csoda hát, hogy az olyan szimptómák mellett, mint a hallucinációk vagy a tévképzetek, megjelenik egy másik tünet, az anozognózia is: a belátás hiánya.
MN: Bizonyítható laboratóriumban az anozognózia létezése?
XA: Egyelőre a szkizofrénia sem bizonyítható laboratóriumban. A pszichiátria tüneteken alapuló, leíró tudomány, ahogy nagyrészt a neurológia is: az Alzheimer-kórra sincs laboratóriumi vizsgálat. De elhisszük, hogy létezik, hiszen látjuk a tünetegyüttest.
MN: Törvényszéki pszichológusként számos hírhedt ügyben vett részt. Hogy került kapcsolatba az igazságszolgáltatással?
XA: Tíz éve foglalkozom ilyen esetekkel - egy elég híres üggyel kezdtem, az Unabomberével, Theodore Kaczynskiéval. (Amador klienseiről lásd Ki kicsoda? című keretes írásunkat - a szerk.) Õ olyan, mint John Nash az Egy csodálatos elme című filmből: briliáns matematikus doktor, de szkizofrén. Csakhogy Nash tisztában van az állapotával, Kaczynskinak viszont anozognóziája van. Soha nem kért és nem kapott segítséget, így amikor letartóztatták, halálbüntetésre számíthatott. A tárgyalás során kirúgta a védőügyvédeit, mert azt gondolta: "Nem vagyok beteg, ne hivatkozzatok mentális betegségre!" -, s ezzel aláírta saját halálos ítéletét. Nem tanultam törvényszéki pszichológusnak, de amikor elolvastam a perről egy cikket, feldühödtem, mert a védelem és az ügyészség olyan tudományról vitatkozott, amiről fogalmuk sincs. Naiv voltam a rendszer működésével kapcsolatban, felhívtam a vádat és a védelmet. Azt mondtam nekik: "A Columbia University professzora vagyok, mi itt ezzel foglalkozunk, és úgy látom, fiúk, maguk ezt az egészet nagyon rosszul csinálják... Szóval, el kéne olvasniuk néhány kutatást." A vád nem hívott vissza, de a védelem igen, utána pedig már azon kaptam magam, hogy Sacramento felé repülök, és nyilatkozatot írok a bírónak. Végül a bíró arra jutott, hogy Kaczynski nem hozott józan döntést, amikor kirúgta a védőit, így életfogytig tartó börtönre ítélte. Ezzel az elég nagy port kavart esettel kezdtem törvényszéki pályafutásomat. Azóta körülbelül százötvenszer kértek fel, és úgy negyven esetet el is vállaltam, köztük Zacarias Moussaouiét, az Abu Ghraib-i kínzásokét, Ramzi bin al-Shibhét.
MN: Amerikában megváltoztatja az ügy kimenetelét, ha egy kívülálló szól a bíróságnak, hogy a vádlott, aki elutasítja a pszichés betegségre való hivatkozást, mégis beteg?
XA: Amint látja, elképzelhető. Ha a vádlott azt állítja, hogy nem beteg, és ki akarja rúgni a védőit, nagyon sokszor sikerrel jár. Ezekből lesznek a legbizarrabb perek, hiszen a pszichotikus személyek saját védőügyvédjükként járnak el, és hallgatnak ki tanúkat. Az ügyeket néha újratárgyalják, de sokszor halálra ítélnek betegeket is. Amerikában a betegség korántsem garancia a halálbüntetés elkerülésére, a kórházi beutalóra. A legtöbb esetben nem kapnak kezelést, hiszen sokuknak anozognóziájuk is van, így sohasem fogadnák el. A börtönben havonta-kéthavonta megkérdezi őket a börtönpszichológus, hogy "Helló, hogy van?", mire azt felelik: "Megvagyok". Erre a pszichológus: "Az őrök azt mondják, hogy sikít éjjelente, és hangokat hall, nem akar gyógyszereket?" "Nem." "Hát akkor, viszlát."
MN: Mi volt a feladata 9/11 után?
XA: Beálltam önkéntesnek a mentősök közé. Az első eset, amin dolgoztam, Zacarias Moussaouié volt, akiről akkoriban azt hitték, hogy felelős 9/11-ért. Nem volt az, bár tagja volt az al-Káidának - megvizsgáltam a családját Franciaországban, az apja és a nővére is szkizofréniában szenvedett. Beszéltem az imámmal, aki átadta neki az iszlám tanításait - mert nem akként lett felnevelve. Megtudtam, hogy gyerekkorában a kedvenc dzsekije egy amerikai zászlós bőrkabát, a legjobb barátja pedig egy zsidó fiú volt. Aztán tévképzetei lettek, pszichotikus lett és paranoid: könnyű préda a fundamentalistáknak, akik csak táplálták a paranoiáját. Ez után az ügy után egy igen költséges és hosszan tartó FBI-átvilágítás révén hozzáférést kaptam az amerikai kormány legmagasabb titkosítási szintű dokumentumaihoz. A tapasztalatomnak és annak köszönhetően, hogy én vagyok az egyetlen civil pszichológus, aki olvasta a CIA dokumentumait Irakról, Afganisztánról, Kubáról és a titkos börtönökről, felkértek, hogy dolgozzam különféle ügyeken, így az Abu Ghraib-i fogolykínzásokén, vizsgáljak meg guantánamói foglyokat, például Ramzi bin al-Shibhet, aki Hamburgban élt együtt a gépeltérítőkkel. ' intézte a pénzügyeket, ő lett volna a huszadik gépeltérítő - a kormány szerint -, háromszor próbált meg vízumot szerezni Amerikába, hogy felszállhasson. A munkám során, amiről részleteket nem árulhatok el, alkalmam volt megvizsgálni Khalid Sheikh Mohamedet és még három úgynevezett nagy értékű őrizetest. Jelenleg két ügy lenne folyamatban, az egyik a hadsereg, a másik a szövetség védelmi tanácsa által. Ott voltam, amikor Obama leállított mindent; épp a közepén voltunk Ramzi bin al-Shibh vizsgálatának. Most várjuk az újabb utasítást.
MN: Említette, hogy Moussaoui szkizofréniája miatt könnyű préda volt az al-Káidának. Több volna a szkizofrén a szélsőségesek, a terroristák között?
XA: Ha valaha meg tudom győzni az al-Káidát, hogy engedjék tanulmányozni a tagjaikat, válaszolok. Persze nem minden vallási fanatikus pszichotikus - ebben teljesen biztos vagyok. De abban is, hogy paranoid szkizofréneket könnyebb beszervezniük, mert a hitük közel áll az ő téveszméikhez.
MN: Vegyünk egy terroristát: ő szkizofrén, ezért meggyilkol másokat; és vegyünk egy másikat: ő józanul teszi ugyanezt. Lehet egy egészséges ember viselkedése pontosan ugyanolyan, mint egy szkizofréné?
XA: Lehet. És a törvényszéki pszichológus feladata, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekre feleljen. Zacarias Moussaoui esetében a kérdés az volt, hogy a vallásos meggyőződése vagy a szkizofréniája miatt esküdött-e fel Bin Ládinnak, tanult-e meg repülőgépet vezetni, tudva, hogy talán emberi rakétának fogják használni. Az ő esetében a kettő olyannyira közel állt egymáshoz, hogy nem tudtam kettéválasztani.
MN: A szkizofrénia tünetei, akár a Parkinson-kóré, jóval a betegség kialakulása után jelentkeznek; ám a kínzás kiválthatja a szkizofrénia tüneteit. A guantánamói rabokat vizsgálva tapasztalt ilyesmit?
XA: Nincs felhatalmazásom arra, hogy eldöntsem, voltak-e kínzások Guantánamón. Én pusztán a saját vizsgálataim eredményeit értékelem - ezek alapján azt tudom mondani, hogy elméletileg nem kizárható ez sem.
MN: Az ön páciensei közül soha nem nyilvánítottak senkit ártatlanná mentális betegség miatt?
XA: Egyetlen eset volt, amikor nem találtak valakit bűnösnek, de őt kórházba küldték, és ott is marad vagy 20-30 évig, talán élete végéig is. Egy San Diegó-i, nagyon súlyos beteg férfiról van szó, aki - mivel téveszméi voltak és rettegett - az anyjával élt egy társasházi lakásban. Egyik reggel felkelt, fogott egy szobrot, és brutálisan agyonverte vele az édesanyját - láttam a helyszínelési fotókat, hihetetlen volt. Dühből elkövetett gyilkosságnak tartották, mert az egyetlen motiváció az lehetett, hogy az anyuka azt akarta, hogy a fia kiköltözzön a lakásból - nem szedte a gyógyszereit, túl pszichotikus volt, az asszony nem tudott már vele élni. Csakhogy a férfi milliós vagyonnal rendelkezett, és semmi szüksége nem volt a kis lakásra. A per során az ügyész azt kérdezte tőlem: "Dr. Amador, ugyan honnan tudhatná maga, hogy mi járt ennek a férfinak a fejében, amikor a saját anyjára sújtott le újra és újra és újra?", és elém tette a fényképet a borzalmasan eltorzult testről. Azt mondtam neki, hogy pontosan ugyanonnan, ahonnan az orvos szakértő is megállapítja a halál okát és idejét. ' sincs jelen a gyilkosság pillanatában, az áldozatra nincs rákötve az EKG és nincs MR sem, hogy pontosan meglegyen a halál pillanata. De megnézik a bizonyítékokat, a helyszínt, a vérfoltokat, laboratóriumi teszteket végeznek. A törvényszéki pszichológus tanulmányozza a vádlott kórtörténetét, meginterjúvolja azokat, akikkel beszélgetett, elmegy a helyszínre, és összerakja ezeket a darabokat. Így állapítja meg, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor meg tudta-e különböztetni a rosszat a jótól, tisztában volt-e tettei következményével.
MN: Eddig a törvény - de morálisan, etikailag ártatlannak tartja, aki mentális betegség miatt követ el bűncselekményt?
XA: Ha hiszem, hogy a vádlott nem képes elkülöníteni a rosszat a jótól a mentális betegsége miatt, és nem is volt tisztában azzal, hogy megöl egy másik emberi lényt - akkor azt gondolom, nem etikus őt börtönbe zárni. Ugyanakkor: meg kell védeni a társadalmat ettől a személytől? Abszolút! Ilyenkor jó választás lehet a kórházba küldeni a vádlottat, mert az ilyen embereket a börtönben megerőszakolják, bántalmazzák; tízből egy szkizofrén öngyilkos lesz. Ugyanakkor nem gondolom, hogy minden pszichiátriai betegnek a kórházba kellene vonulnia a börtön helyett - nekik is lehet felelősségtudatuk és ítélőképességük. Megesett, hogy úgy találtam, a bűn elkövetésének pillanatában az egyébként beteg személy éppen józan volt. A betegség nem egyenlő az ártatlansággal.
MN: Előadásán azt mondta, hisz abban, hogy ha minden bűnelkövetőt megfelelően kezelnek, akinek a kórtörténetében szerepel a szkizofrénia, egyikük sem követett volna el bűncselekményt.
XA: Kitartok emellett. Itt van Rodney Avilas ügye, akinek dokumentálták a szkizofréniáját, és három napra beutalták egy kórházba. Három napig szedte a gyógyszert - aminek a hatása legkorábban két hét múlva jelentkezik -, majd elbocsátották; a családot nem is értesítették. Két órával azután, hogy hazaért, lemészárolta az anyját és a hétéves unokahúgát, akiket imádott. A kórtörténetéből egyértelmű, hogy soha életében nem volt erőszakos, csak amikor paranoiddá vált a hangoktól. Nem vagyok próféta, de mint szakember teljes bizonyossággal ki tudom jelenteni, hogy korrekt kezelés mellett a kislány és az anyuka még mindig élne. A bíróságon az egész család védte őt, még a hétéves lány apja, a gyilkos testvére is azt kérte a bíróságtól, hogy ne ítéljék halálra, de a bíró ezt nem vette figyelembe, és kivégezték.
Ki kicsoda?
Theodore Kaczynski, az Unabomber: Amerikai matematikus. 25 évesen doktorált, és a Kaliforniai Egyetem professzora lett, de két évvel később visszavonult, és egy víz és villany nélküli montanai faházba költözött. 1978 és 1995 között 16 levélbombát küldött többek közt légitársaságoknak és egyetemeknek, megölve 3 és megsebesítve 23 embert. Neve az FBI-fedőnévből alakult ki: UNiversity and Airline BOMBER. 1995-ben a Washington Postban jelent meg kiáltványa, mely szerint a bombák az ipari társadalom és modern technológiák emberiségre gyakorolt negatív hatásaira hívták volna fel a figyelmet. Testvére felismerte írásában a stílusát, így az FBI letartóztatta, majd életfogytig tartó börtönre ítélték a kegyelem lehetősége nélkül.
Zacarias Moussaoui: Francia állampolgár, az al-Káida tagja. 9/11 után azt hitték, hogy ő az a bizonyos huszadik gépeltérítő, aki "akadályoztatás miatt" nem tudott részt venni a terrorcselekményben. Valóban több kapcsolata volt a gépeltérítőkkel, s részt vett katonai kiképzésen és repülőgép-vezetői tréningen is, ám valószínűsíthető, hogy őt egy másik, szeptember 11. utáni akcióban akarták mozgósítani. Jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti.
Ramzi bin al-Shibh: Jemeni állampolgár; 2001 előtt Hamburgban élt három gépeltérítővel. Úgy tartják róla, hogy ő lett volna a huszadik gépeltérítő, ha sikerül vízumot szereznie. Vélhetően ő intézte a gépeltérítők pénzügyeit, és ő keresett amerikai repülőgép-vezetői iskolát. 2006-ban Guantánamóra szállították.
