Békák, békacombok és a "túlélési ösztön"

  • narancs.hu
  • 2019. április 12.

Tudomány

Magyar fotós nyert a World Press Photo természetfotó kategóriájában: Máté Bence békás fotóját díjazták.

Máté Bence Túlélési ösztön című békás fotója nyert az év sajtófotóit elismerő World Press Photo-díj természetfotó kategóriájában - jelentették be csütörtökön Amszterdamban.

A magyar természetfotós fényképén levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

A fotó tavaly áprilisban készült az erdélyi Kovászna megyében és arra hívja fel a figyelmet, hogy tavasszal szerte a világon sok, párzásra összegyűlt béka lábát vágják le étkezési célra gyakran úgy, hogy az állat még él.

Túlélési ösztön

Túlélési ösztön

Fotó: Máté Bence

 

Az év sajtófotója fődíját az amerikai John Moore nyerte képe egy síró hondurasi kislányt ábrázol Mexikó és az Egyesült Államok határán. A Getty Images ügynökség fotósa akkor készítette a felvételt, amikor a kétéves gyerek menedékkérő édesanyját letartóztatták az amerikai határőrök a texasi McAllenben. A fődíj 10 ezer eurós (3,2 millió forintos) pénzjutalommal jár.

Idén új díjkategóriával gazdagodott a mezőny: az elismerés az év fotóriportjának jár, nyertese a svéd-holland Pieter Ten Hoopen lett, aki latin-amerikai migránsok konvoját ábrázolta 2018 októberében-novemberében.

A szervezet pályázatára több mint 4700 fotós jelentkezett csaknem 80 ezer fotóval. A zsűri 25 ország 43 fotósát jelölte díjaira a különböző kategóriákban. A közlemény szerint a jelöltek harmada (32 százalék) nő, míg tavaly ez az arány mindössze 12 százalék volt. Az év sajtófotója díjat tavaly Ronaldo Schemidt venezuelai fotós kapta egy szimbolikus jelentésű képért, amely egy caracasi tüntetésen robbanás következtében meggyulladt férfiról készült.

A 34 éves, számos nemzetközi természetfotós díjat nyert Máté Bence mintegy hatszáz felvételéből márciusban nyílt szabadéri kiállítás Budapesten, majd a tárlat országos turnéra indult: április végéig Debrecenben, Gödöllőn május 3-tól 10-ig, Egerben június 13-tól július 7-ig, Keszthelyen július 11. és augusztus 4. között, Szegeden augusztus 8. és szeptember 8. között, Győrben szeptember 12-től október 6-ig, Miskolcon pedig október 10. és november 3. között lesz látható.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.