Az évtized tudományos szenzációja: íme az első fotó egy fekete lyukról

Tudomány

Az emberiség még soha nem láthatott igazi képet a rejtélyes jelenségről.

Nyilvánosságra hozták a kutatók – közép-európai idő szerint 15 órakor – az első, igazi, úgymond természetes fotót egy fekete lyukról. Ez a történelem első ilyen közreadott felvétele.

Régóta ismert tudományos tény a fekete lyukak létezése. Mára a kutatók egészen sokat tudnak a jelenségről, amely nagyon egyszerűen megfogalmazva a téridő azon tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. A fekete lyukak létezését már Albert Einstein is megjósolta relativitáselméletében, ám azok tulajdonsága miatt ez idáig még soha nem váltak láthatóvá, semmilyen felvétellel nem igazolták létezésüket.

Fekete lyukak - Sűrű, sötét

A fekete lyukak létezését régebben csak sejtettük, most meg már bizonyosra vesszük. Mi több, azt is tudni véljük, hogy valamiképpen ők a világegyetem jó részének mozgatói. Sőt még zenélnek is. A fekete lyukak a természet és egyben a tudománytörténet magánvaló csodái: létezésüket először pusztán spekulatív úton feltételezte néhány fizikus, matematikus és csillagász, hogy azután a napjaink technikai fejlődése által lehetővé tett megfigyelések közvetlenül is igazolják létezésüket.

Az Eseményhorizont Távcső (Event Horizone Telescope) – amely a fekete lyukak közvetlen környezetét vizsgálja – első eredményeit ismertető konferenciát szerveztek április 10-én az Európai Déli Obszervatórium szakemberei. Ennek keretén belül mutatták be az egy fekete lyukról készült fotót.

Úttörő eredmények

Az eseményt Carlos Moedas, az Európai Bizottság kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztosa nyitotta meg, az eredményt pedig a projekt kutatói mutatták be. A nemzetközi projektben több mint 200 ember vett részt.

Íme a kép:

false

 

A konferencia forgatókönyve csak a szervezők számára volt ismert, de sajtóinformációk már korábban is arról szóltak, hogy a szakemberek "úttörő eredmények" bemutatására készülnek.

Azt, hogy valóban egy fekete lyukról készült fotót fognak közre adni, már régóta sejteni lehetett, hiszen magát az Eseményhorizont Távcsövet is már e célból hozták létre. Maga a név – az eseményhorizont: a térnek az a része a fekete lyuk körül, amely mögött már mindent rabul ejt a gravitáció – is erre utal.

Az Eseményhorizont Távcső csak szigorú értelemben vett távcső, valójában átfogó, a világ számos pontján üzembe helyezett teleszkópok rendszere. A teleszkóp-hálózatot még 2017 áprilisában kipróbálták, a szakemberek remélték, hogy majd az eseményhorizont mögé is beláthatnak vele.

Miből és hogyan lettünk? Friss elméletek a kozmosz születéséről

Manapság is számos új elmélet próbálja megmagyarázni az univerzum fizikai szerkezetének rejtélyeit. Nem egy közülük meglehetősen rendhagyó. A világegyetem végső szerkezetét kutató elméleti fizika sok tekintetben még a 21. században is a sötétben tapogatózik. A kozmológia újradefiniálásán és a téridő szerkezetének megoldásán agyaló tudósokat mindenekelőtt a világegyetemet kitöltő hipotetikus sötét anyag és sötét energia ejti zavarba.

Már bő egy évvel ezelőtt, 2018 februárjában belengették a tudósok, hogy egy tudományos szenzáció küszöbén állunk, hamarosan ugyanis elkészül az a fotó, amin az emberiség története során először majd egy fekete lyuk látható.

A Reuters korábbi információi szerint, és ahogy az a bejelentésből is kiderült, a kutatók a Tejútrendszer közepén található fekete lyukat, a mintegy 25 ezer fényévre található Sagittarius A-t figyelték meg, amely tömege a Nap négymilliószorosa. Ennek környezetéről korábban már publikáltak egészen látványos felvételeket.

Zooming into Sagittarius A*

ESO's exquisitely sensitive GRAVITY instrument has added further evidence to the long-standing assumption that a supermassive black hole lurks in the centre of the Milky Way.

A másik célpont egy közeli galaxis közepét alkotó, szintén elképesztő tömegű fekete lyuk volt.

false

 

Fotó: European Commission

Öt párhuzamosan tartott sajtótájékoztatón jelentették be világszerte, hogy az Eseményhorizont Teleszkópnak sikerült elkészítenie az első közvetlen felvételt. Ezzel végérvényesen bebizonyították, hogy a fekete lyukak nem csak a tudomány elméletekben, de a valóságban is léteznek.

Mivel a fekete lyukak nem bocsátanak ki fényt, ezért a képen "csak" egy fénygyűrű látszódik, ahogy a fekete lyuk extrém gravitációja meghajlítja a beérkező fényt.

Szakemberek szerint a fotó nemcsak azért történelmi jelentőségű, mert most már láthatja az emberi szem azt, amit egyébként még soha, hanem azért is, mert mindez teljesen új felfedezésekhez vezethet a világegyetem szabályszerűségeit illetően. Hiszen a galaxisok a közepükön lévő fekete lyukakkal együtt fejlődtek, így azok tanulmányozása az univerzum mélyebb és szélesebb körű megismeréséhez és megértéséhez vezethet.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.