cyberhírek

  • .
  • 2007. február 22.

Tudomány

cyberhírek

KILÖVIK SIMONYIT Finisbe érkezett a magyar származású Charles Simonyi felkészítése, várhatóan két hónapon belül fellövik a világűrbe. Simonyi a Moszkva melletti Csillagvárosban készül azokra a tudományos kísérletekre, amelyeket az ISS fedélzetén végez majd, és keményen tanul oroszul.

ÓRIÁS TINTAHAL Japán tudósoknak első alkalommal sikerült filmfelvételt készíteniük egy óriás mélytengeri tintahalfajról. Az állat a videók tanúsága szerint meglepően gyors, agresszív ragadozó, és fényekkel kommunikál. Amikor a biológusok leeresztettek egy csalit, a tintahal többször rávillantott, mielőtt megtámadta volna.

GOOGLE-PER Elvesztette a Google azt a pert, amelyet több belga újság indított ellene a cég híraggregátorában, a Google Newsban megjelenített cikkcímek, képek és rövid ajánlók miatt. Az ítélet, amely ellen a Google fellebbezni készül, jogi precedenst teremthet, és veszélybe sodorhatja a híreket automatikus módon gyűjtő híraggregátorokat.

SZERSZÁMHASZNÁLAT Tudósok szerint az afrikai csimpánzok már 4300 évvel ezelőtt is kőszerszámokat használtak a kókuszdió feltörésére, ami arra utalhat, hogy nem a modern embertől tanulták el ezt a technikát, hanem esetleg egy azzal közös őstől. Az emberszabású majmok közül fizikailag és genetikailag a csimpánzok állnak legközelebb az emberhez.

A LEGERÕSEBB ÁLLAT A gerincesek közül a Bolitoglossa dofleini nevű óriás pálmaszalamandra nyelvében található a legerősebb izom. A Dél-Floridai Egyetem tudósai az izom teljesítményét mérve kilogrammonként 18 000 wattot kaptak, ami majdnem kétszer annyi, mint a korábbi csúcstartó, a Bufo alvarius nevű béka nyelvénél mért érték.

TEMETNÉK A SZÉN-DIOXIDOT Bár komoly beruházásokat igényelne, és környezetvédelmi kockázata is volna a globális felmelegedést kiváltó szén-dioxid föld alatti elhelyezésének, mégis jó megoldásnak tartanák a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) kutatói, akik például bányákban vagy meddő szénhidrogénkutakban helyeznék el az üvegházhatást okozó gázt. Az ELGI négy éve foglalkozik a szén-dioxid föld alatti elhelyezésének lehetőségeivel, Magyarország azonban már évtizedekkel ezelőtt, a világon az elsők között alkalmazta a szén-dioxidot segédanyagként a fosszilis szénhidrogének, a földgáz és a kőolaj kitermeléséhez. A szén-dioxid föld alatti tárolásához szükséges technológiát a kibocsátó cégek számára az tehetné rentábilissá, hogy az így fel nem használt kvótát a cég eladhatná, és megspórolhatná a pénzbüntetést is, amit a kvóta túllépése esetén kellene fizetnie. Az Európai Unió a bírságolás szigorítását tervezi: a kvótán felül kibocsátott minden egyes tonna káros gáz után 100 eurós bírságot kell majd fizetni. A magyar állam eközben ismét szén-dioxid-kibocsátási kvótát kínál aukcióra: a Pénzügyminisztérium tavaly decemberben már értékesített 1,197 millió szén-dioxid-kibocsátási egységet az EU emissziókereskedelmi rendszerében. Akkor 7,42 eurós tonnánkénti árfolyamon keltek el a kvóták, összesen 8,9 millió euró értékben. Az újabb árverés után az állam aukciós kvótatartalékában 278 ezer egység marad, ezt a mennyiséget a PM tőzsdén kívánja értékesíteni. Az üvegházhatású gázok kvótáinak tőzsdei bevezetésére a kiotói egyezmény keretében kerül sor, a nemzetközi klímaegyezmény értelmében hatféle üvegházhatású gázfajta kibocsátási kvótáival a tőzsdén is lehet majd üzletelni.

ORWELLI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekekre való tekintettel" az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködve kezdeményezte az elektronikus hírközlési törvény módosítását. Civil szervezetek szerint a törvénymódosítás tervezete adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan, ellentmond a vonatkozó EU-irányelveknek és alkotmányellenes: a nemzetbiztonsági hivatalnak folyamatos online hozzáférést adna a telefonálók és az internetezők összes adatához, a szerzői jogvédők pedig még a mobilosok helymeghatározási adatait is kikérethetnék a szolgáltatóktól. A tervezetet az adatvédelmi biztos is bírálta. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a törvénymódosítás lazítja a személyes adatok védelmét szolgáló, eddig is meglehetősen gyenge garanciákat, és láthatóan a nemzetbiztonsági szolgálatok kívánságlistáját akarja törvénybe önteni. "Valószínűleg a szerzői jogvédők is jelen voltak, amikor a törvénytervezetet tollba mondták, mert egy új rendelkezés akár nekik is hozzáférést biztosítana az adatainkhoz" - áll a civil szervezet értékelésében. Miután az Indexen cikk jelent meg a vitatott törvénymódosításról, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az SZDSZ elnökjelöltje bejelentette: elfogadhatatlannak tartja, ezért visszaküldi az előkészítő szerveknek a törvénytervezetet. Kóka szerint a GKM elvárja a törvény-előkészítőktől, hogy a tervezet módosításánál vegyék figyelembe az adatvédelmi biztos és a társadalmi szervezetek ajánlásait.

HACKERFELMÉRÉS Olaszországban egy volt hacker irányításával projekt indult a számítógépkalózok szociológiai felmérésére: a Hpp - Hacker's profiling project (hpp.recursiva.org) vezetője Raoul Chiesa, az első olasz hacker, akit letartóztattak. Az volt a bűne, hogy behatolt az olasz nemzeti bank informatikai rendszerébe, jelenleg viszont egy biztonsági társaságot irányít. A felmérés elkészítéséhez első lépésként kérdőívet küldtek a világ minden tájára, közel hatszáz hackernek. Chiesa tapasztalatai szerint alapvetően kilenc kategóriát lehet megkülönböztetni motivációk, célok, kor és magatartás szerint. Ezek között az etikus, a romboló, a zsoldos, az ipari kém és a katonai profil a legjellemzőbb. A hackerré válást kezdetben a kíváncsiság motiválja, de a lelkesedés később rossz irányba fajulhat. Chiesa szerint az idegen számítógépek biztonsági rendszerét feltörő személyek "ifjú és tiszta lendülete az idővel gyengül, viszont növekszik a bűnözésben játszott szerepük". Ma már bérelni lehet hackert illegális célokra, ipari kémkedésre, banki vagy személyi adatok megszerzésére. Szerencsére azonban vannak még etikus hackerek is, akik segítenek leleplezni az előbbi kategóriába soroltakat - állítja a szakértő.

HAJLÉKTALAN BLOGGEREK A milánói központi vasútállomáson élő hajléktalanok egy csoportja elhatározta, hogy internetes naplóval ad életjelt magáról. Remélik, hogy "A sárga vonal átlépése tilos" című blogjukkal figyelmet keltenek. Némelyek közülük maguk döntöttek úgy, hogy az utcán élnek, mások szerencsétlen körülmények miatt kötöttek ott ki, de akárhogy is van, a világháló segít nekik abban, hogy hallassák a hangjukat. Van, akinek még számítógépe is van hozzá valamelyik önkéntes segítő jóvoltából, és van, aki kis cédulára írja gondolatait.

Figyelmébe ajánljuk