cyberhírek

  • .
  • 2007. március 1.

Tudomány

cyberhírek

NIKOTINFÜGGÕSÉG A nikotinfüggőséget azok a változások okozzák, amelyeket a dohányzás idéz elő az agyban, és amelyek hasonlóak ahhoz, mint amilyenek a kokaint, heroint vagy egyéb, függőséget okozó drogokat fogyasztók agyában keletkeznek - állapították meg amerikai kutatók állatkísérletek alapján.

NETTÉVÉK Alig egyezett meg az egyik induló videószájt, a Joost a Viacommal, a Google, a YouTube videomegosztó tulajdonosa a CBS adóval kötött többéves megállapodást arról, hogy a társaság műsorait elérhetővé teszi rendszerében.

ÍRISZDIAGNOSZTIKA A szem íriszének struktúrája összefügg az ember jellemével, vagyis a szólásmondásnak megfelelően valóban a lélek tükre - állapították meg svéd kutatók. Az impulzív emberek szivárványhártyáján gyűrű formájú struktúrák, míg az érzékenyek íriszében lencse formájú elszíneződések láthatók.

FOGPÓTLÁS A Tokiói Tudományegyetem kutatói sikeresen növesztettek vissza fogat felnőtt egerekben. A technológia állításuk szerint máj és vese reprodukálására is alkalmas, tudóstársaik azonban nem osztják ezt a véleményt.

ÛRSZONDÁK A NASA öt új szondát lőtt fel a világűrbe, amelyekkel a napszelek hatásait és a sarki fényeket vizsgálják majd. A THEMIS űrszondák segítségével megpróbálják kideríteni, hogy mi okozza a sarki fényeket, miként működik a Föld mágneses mezeje.

GYÁSZ Meghalt Robert Adler, a (tévé)távirányító feltalálója. Nevéhez száznyolcvan amerikai szabadalom kötődik, és nem a távirányító feltalálására volt a legbüszkébb, sokkal jobban szerette volna, ha a hadiiparban és űrtechnológiában elért eredményeivel válik híressé.

WIKIPÉDIA Meghaladta az ötvenezret a szócikkek száma a szabadon szerkeszthető magyar Wikipédiában (hu.wikipedia.org). A világ 250 nyelvén szerkesztett online enciklopédiák között felállított listán a magyar a 24. helyen szerepel.

SZERENCSEJÁTÉK A FOCI A labdarúgás szerencsejáték, legalábbis a kézilabdához, a kosárlabdához, a jéghokihoz vagy a kosárlabdához képest - véli egy amerikai kutató. Eli Ben-Naim Los Alamos-i matematikus álláspontja háromszázezer különböző találkozó - köztük a Premier League, a brit profi liga 43 ezer mérkőzésének elemzésén alapul. A meccsek statisztikai vizsgálata azt mutatta, hogy a többi csapat- és labdajátékhoz képest magasan a futballban van a legtöbb meglepetés. A mérkőzések 45 százalékát ugyanis az esélytelenebb csapat nyerte, amelynek a ranglista szerint simán veszítenie kellett volna. A matematikus szerint ez azzal függ össze, hogy a futballmérkőzések eredménye sokkal inkább függ a véletlentől, mint a többi játéké. A focimeccseken ugyanis átlagban három gól esik, szemben a kézilabda-mérkőzések 40-50 találatával és a kosárlabdameccsek 120-140 pontjával. Így aztán egy hiba vagy egy szerencsés véletlen döntő lehet egy futballmeccsen. A kosárlabda-mérkőzések esetében a meglepetések aránya ezért csak 36 százalékos, s az amerikai futballnál hasonló az arány. A jégkorongban, ahol valamivel kevesebb a találat, már meghaladja a 41 százalékot az esélytelenebb csapatok győzelmi aránya. A világon a legigazságosabb labdajáték a tenisz, mert amennyiben két teniszjátékos között legalább tízszázalékos a teljesítménykülönbség, az esetek 95 százalékában a jobbik győz.

KÓDBUHERÁTOR KAPTA A TURING-DÍJAT Először nyerte el nő a számítástechnika legnagyobb elismerését, a Turing-díjat - adta hírül az Index. Fran Allen úttörő szerepet játszott a programkód optimalizálásában, a műveletek párhuzamosításában és a fordítóprogramok fejlesztésében. Allen 24 éves korában - 1957-ben - csupán azért jelentkezett az IBM fejlesztői csapatába, hogy finanszírozni tudja tanulmányait. Végül azonban negyvenöt éven át az informatikai óriáscégnél maradt, és a szoftverfejlesztés elismert úttörőjévé vált. E négy évtized java részét a Thomas J. Watson kutatóközpontban töltötte el, ahonnan 2002-ben ment nyugdíjba. A százezer dolláros pénzjutalommal járó Turing-díjat a számítástechnika Nobel-díjának tartják, és olyan elismert szakemberek kapták meg, mint például Vint Cerf és Robert Kahn, akik az internet alapjait fektették le, a mesterséges intelligenciával foglalkozó Marvin Minsky, valamint Douglas Engelbart, a számítógépes egér feltalálója. Allen az első nő a nyertesek listáján, és bár nem a neme miatt választották ki, nagy hatással lehet a számítástechnika területén dolgozó nőkre.

BECSAPÓDÁSVESZÉLY Ûrhajósok, mérnökök és tudósok egy csoportja az Egyesült Nemzetek Szervezetétől várja, hogy globális megoldást dolgozzon ki a Földet veszélyeztető aszteroidák ellen. Bár a legújabb számítások szerint mindössze 1 a 45 ezerhez az esélye annak, hogy 2036-ban a Földbe csapódik az Apophis nevű aszteroida, több szakember mégis azt állítja, hogy a bolygót fenyegető aszteroidákkal foglalkozni kell, sőt az ENSZ-nek akciótervet kell kidolgoznia az esetleges katasztrófák elkerülésére. Eközben az idén százéves budapesti Eötvös Loránd Geofizikai Intézet bejelentette: vizsgálatai szerint lehetséges, hogy egy eltemetett, három kilométer átmérőjű meteorkráter van Magyarmecske mellett, több száz méter mélyen. Ha ez beigazolódik, akkor itt lenne az első ilyen kráter a Kárpát-medencében, és az első a világon, amelyet műszerekkel - tellurikus térképezéssel - fedeztek fel. A Földön már több mint száz ilyen krátert mutattak ki, átmérőjük tíz métertől százötven kilométerig terjed.

OKTATÓKÖZPONT AZ ANTARKTISZON Internetes oktatóközpontot épít az Antarktiszon egy brit utazó. Robert Swan azért létesít táviskolát, hogy a felnövő nemzedékek megismerhessék a jégvilágot és a globális felmelegedés káros hatásait. Swan, aki elsőként jutott el egymagában és gyalogosan mind az Északi-, mind a Déli-sarkra, a jövő héten kezdi meg iskolája kialakítását a György király szigeten. A kis oktatóközpontnak egy orosz kutatóállomás ad otthont, és teljesen automatizált lesz. Az Antarktiszon a jövő hónapban nemzetközi tudósgárda részvételével kétéves kutatás indul annak felmérésére, hogy mi a globális felmelegedés hatása a sarkokon. Ehhez hasonló léptékű tudományos expedícióra fél évszázada nem került sor.

Figyelmébe ajánljuk