cyberhírek

  • .
  • 2008. december 11.

Tudomány

Tűzfal Az ausztrál internet-szolgáltatók rövidesen megkezdik a gyermekek számára károsnak ítélt honlapok kötelező szűrését. A program a mintegy 17 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerülő négyéves "kiberbiztonsági terv" részeként kísérleti jelleggel indul el még idén. Olvadás Egyre jobban viszszahúzódnak a chilei gleccserek, és ez súlyosan fenyegeti Dél-Amerika ivóvízellátását - állapította meg egy chilei vízszolgáltató.
A chilei főváros ivóvizének 70 százalékát adó Echaurren jégmező évente 12 méterrel lesz rövidebb.

Ûrkutatás Oroszország és India pénteken megállapodásokat írt alá a két ország atomenergiai és űrkutatási együttműködéséről. Az egyezmények értelmében Oroszország négy új atomreaktort épít India déli részén, 2013-ban pedig indiai űrhajóst küld a világűrbe.

Madarak A kárókatonák halpusztításának visszaszorítását várja az Európai Parlament az Európai Bizottságtól. Az utóbbi évtizedekben túlszaporodott kárókatonák, más néven kormoránok súlyos károkat okoznak az európai halállományban: évente 300 ezer tonna halat fogyasztanak el.

Hangyainvázió Akadálytalanul terjed Európában egy szuperkolóniákat létrehozó ázsiai hangyafaj, az invazív kerti hangya (Lasius neglectus), amelyet először Budapesten észleltek. Ahol az invazív faj eddig megjelent, ott drasztikusan romlottak az őshonos fajok életkilátásai.

Bioüzemanyag Egy nemzetközi tanulmány szerint az olajpálma-ültetvények csökkentik az állat- és növényvilág változatosságát, és nem segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A pálmaolaj-termesztés kedvéért a trópusi erdőket olyan mértékben megritkították, hogy jelentősen csökkent sok ritka faj élőhelye.

Feltámadás Hirtelen szívhalál után kísérleti állatokat csaknem fél óra múlva is sikerült túlnyomásos oxigénkamrában újraéleszteni. A sok oxigénnel nagy nyomáson lélegeztetett állatok kétharmada túlélte a csaknem félórás szívhalált.

Európai klímacsúcs Angela Merkel német kormányfő hétfőn kijelentette, hogy az Európai Unió e heti csúcsán megvétóz minden olyan klímavédelmi megállapodást, amely munkahelyeket fenyeget. Az EU tavaly kitűzött célja szerint 2020-ra 20 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékkal kellene mérsékelni az energiafelhasználást, és 20 százalékra emelni az energiatermelésben a megújuló forrásokból származó energia arányát. Merkel nagy bajnoka volt a klímavédelemnek tavaly, amikor éppen ő volt az EU soros elnöke. Idén azonban Németországnak és Olaszországnak már fenntartásai voltak a klímavédelmi csomaggal szemben, attól tartanak ugyanis, hogy a klímavédelem súlyos terheket ró majd a nehéziparukra, amit már így is keményen sújt a világválság. Merkel a múlt héten azt is meglebegtette, hogy nincs értelme egy EU-s klímavédelmi egyezménynek, ha nincs egy egész világra kiterjedő megállapodás, amelyhez az Egyesült Államok is csatlakozik. Nemcsak Olaszország és Németország ódzkodik a klímacsomagtól, hanem Lengyelország is, az ország energiatermelése ugyanis 84 százalékban függ a széntől, és az EU egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. Az unió egykori szocialista, új tagjai - köztük Magyarország - pedig igazságtalannak tartják a tervezett klímacsomagban a szén-dioxid-limitek elosztását.

Cenzúrázták a Wikipediát Nagy-Britannia több netszolgáltatója korlátozta a Wikipedia elérését, miután egy jogvédő szervezethez bejelentés érkezett arról, hogy a Scorpions nevű német rockbanda egyik lemezborítója sérti a brit törvényeket - adta hírül az Index a BBC nyomán. A korlátozás az után lépett életbe, hogy egy állampolgár felhívta az Internet Watch Foundation (IWF) nevű, a jogsértő netes tartalmakra vadászó gyerekvédő szervezet figyelmét a Wikipedia egyik szócikkére. A szócikk a Scorpions Virgin Killer című, 1976-os lemezéről szólt, az oldalon a lemez borítója is szerepelt. Steffan Böhle grafikusművész alkotásán egy kihívó pózban ülő, egyértelműen kiskorú meztelen kislány látható. Az IWF úgy vélte, hogy a kép sérti a brit törvényeket, ezért felvette az oldalt arra a listára, amit a jogsértő oldalakról vezet. E listát a brit internetszolgáltatók többsége figyelembe veszi, mert ez alapján szűri a gyerekpornót és pedofil tartalmakat tartalmazó oldalakat, így az IWF lépésének az lett a következménye, hogy az ominózus oldal a brit háztartások 95 százalékába elérhetetlenné vált. Az Egyesült Államokban (ahol a Wikimedia Foundation szerverei találhatók) az albumborító művészi alkotás, ezért az ott megjelenő obszcenitást sem kezelik pedofil tartalomként.

Youtube-cenzúra A YouTube mostantól korlátozza a szexuális tartalmú videók megtekinthetőségét. A népszerű videomegosztó oldal illetékesei a héten jelentették be, hogy szigorítják azon felvételek megtekinthetőségét, amelyek meztelen testeket vagy szexuális jellegű tartalmat jelenítenek meg. A vállalat szerint az utóbbi kategóriába azok a videók tartoznak, amelyek szexuálisan felizgathatják a nézőket. Ezentúl csak azok a regisztrált felhasználók nézhetik meg ezeket a videókat, akik életkoruk alapján felnőttnek számítanak. Tekintettel arra, hogy a regisztrált tagok valós életkorát képtelenség ellenőrizni, a regisztrációnál mindenki nemes egyszerűséggel annyi idősnek mondhatja magát, amennyinek éppen kedve tartja.

Kémprinterügy Jóri András adatvédelmi biztos az Európai Unió adatvédelmi hatóságai elé visz egy lézernyomtatókkal kapcsolatos panaszügyet. A közös álláspontot az ügy nemzetközi jellege indokolná. A panaszos egy médiában megjelent értesülés nyomán fordult beadvánnyal a biztoshoz. Eszerint (ahogyan ezt a Narancs Cyber hírek rovatában már 2005. október 27-én megírtuk) egyes lézernyomtatók szabad szemmel nem látható kódokat írnak a kinyomtatott dokumentumokra. A gyártó ezt sem a termékleírásban, sem pedig a specifikációban nem említi, azaz a kódolás tényét nem közli a felhasználókkal. A biztos megkérdezte a magyarországi forgalmazó vállalkozás vezérigazgatóját, valóban alkalmaznak-e ilyen kódokat, ezek alkalmasak-e a felhasználó azonosítására, továbbá, hogy mi az adatkezelés célja. A válaszlevél arról tájékoztatta a biztost, hogy egyes színes lézernyomtatók valóban alkalmasak szabad szemmel nem látható kódok elhelyezésére. Ezért Jóri András közös álláspont kialakításáért az uniós adatvédelmi hatóságok képviselőit összefogó úgynevezett 29-es Munkacsoporthoz fordul. Amint arról több mint három éve már beszámoltunk, a bizonyíthatóan kémkedő gépek között megtalálhatók a Xerox, a Brother, a Canon, a Dell, az Epson, a HP, a Konica-Minolta, a Kyocera, a Lanier, a Lexmark, a Ricoh, a Samsung és a Savin termékei is.

Figyelmébe ajánljuk