cyberhírek

  • .
  • 2011. szeptember 1.

Tudomány

Ezermilliárd A DoubleClick mérése szerint ezermilliárdszor töltöttek le Facebook-oldalakat júniusban. A Facebooknak elméletileg 750 millió felhasználója van, de jó néhány oldal megtekintéséhez nem szükséges regisztráció. Mozgásenergia Hamarosan egy kis séta elég lehet egy mobiltelefon feltöltéséhez, mert amerikai kutatóknak sikerült megfelelő technológiát kifejleszteniük az emberi mozgásenergia árammá alakításához. Szivárgás Mélytengeri robotot irányított a BP brit olajipari vállalat a Mexikói-öböl fenekére, hogy megvizsgálja a tavalyi olajkatasztrófát okozó elfojtott olajkút állapotát, miután a térségben több száz kisebb méretű olajfolt jelent meg a tenger felszínén. Ikerfolyó Brazil tudósok föld alatti folyót fedeztek fel az Amazonas alatt 4000 méter mélységben, amely szintén nyugati irányból kelet felé folyik - jelentette be a brazil tudomány- és technológiaügyi minisztérium. Hatástanulmány A fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco már három évvel ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy veszélyt jelentenek az atomreaktorokra a tíz métert meghaladó óriáshullámok, ennek ellenére nem értesítette erről a hatóságokat. Ugrógének Külön "ugrógéncsoportjuk" lehet a kenguruféléknek - erre jutott egy nemzetközi tudóscsapat egy törpekengurufaj DNS-állományának elemzése alapján.
Ez volt az első kutatás, amely kengurugenomot vizsgált.

Névváltozás A Google átnevezte online térképszolgáltatásában, a Google Mapsben Tripoli főterét Mártírok tere névre. A szimbolikus lépés a cég és az internetezők szimpátiáját fejezi ki a Kadhafi diktatúrája ellen fellázadó néppel.

Helikopter A marylandi egyetem kutatócsoportjának sikerültmegdöntenieaz emberhajtású helikopterek repülési rekordját: a Gamera nevű szerkezet 12 másodpercet töltött a levegőben úgy, hogy egyetlen ember hajtotta pedálokkal, mint egy biciklit.

Északkeleti átjáró Már tartályhajóval is járható az egyik legészakibb tengeri út, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig Oroszország szibériai partvidéke mentén vezető hajózási útvonal. Az Európai Ûrügynökség (ESA) műholdfelvételei szerint idén nyáron egyszerre van nyitva, azaz hó- és jégmentes a két legészakibb tengeri útvonal, a kanadai északnyugati átjáró és az orosz északi útvonal. Oroszország főmeteorológusának előrejelzése szerint, ha a jégolvadás üteme továbbra is ilyen marad, akkor 2050 nyári hónapjaiban teljesen jégmentessé válhat a Jeges-tenger.

Hackerháború A magukat A-Teamnek nevező hackerek hosszú listát állítottak össze egy másik hackercsoport tagjainak személyes adataiból, majd közszemlére is tették az interneten. A listán egymás után sorakoznak a szereplők nevei, álnevei, lakcímük, telefonszámuk, sőt az is, hogy milyenek a családi viszonyaik, kik a barátaik vagy barátnőik. Az A-Team azadatokközzétételével azt igyekszik elérni, hogy a Lulz Security néven elhíresült csoport tagjai végre leszálljanak a magas lóról. Az elmúlt időszakban a Sony vagy az amerikai kormányzati és médiaoldalak ellen végrehajtott, egyre szervezettebb és pimaszabb hackertámadások azt a látszatot kelthetnék, hogy a háttérben létezik valamiféle összefogás a különböző csoportok között. A valóságban azonban nagy adok-kapok harc dúl a rivális csoportok és a magányos farkasok között egyaránt, gyakran politikai vagy ideológiai alapon. A LulzSecet hivalkodó stílusa és provokatív módon végrehajtott támadásai tették a többi hackercsoportot irritáló célponttá.

Polgárháború A különösen meleg években kétszer annyi polgárháború robban ki a trópusi régiókban, mint a hűvösebb időszakokban. Amerikai kutatók az 1950 és 2004 történt konfliktusok számát hasonlították össze az El Ni–o meleg klímajelenség és a La Ni–a hűvös jelenség megjelenésével. Az eredmények szerint bizonyos régiókban az El Ni–o idején lényegesen több konfliktus robban ki, mint a La Ni–a éveiben. A kutatás alapján megállapítható, hogy a globális klímaciklusok hatással vannak egész országok politikai és társadalmi változásaira.

Sugárveszély Több mint száz rizsfajtát tesztelnek japán tudósok annak érdekében, hogy ellenállóvá tegyék a radioaktív céziummal szemben a szigetország legfontosabb terményét. A betakarítási szezon közeledtével óriási kiterjedésű rizsmezők terményeit kénytelenek megsemmisíteni az ázsiai ország északkeleti részén, miután sugárszennyezetté váltak a fukusimai atomerőmű márciusi katasztrófája nyomán.Több ezer hektárnyi rizsföld az erőmű körüli 18 kilométeres biztonsági zónán belül van, itt még a terményhez sem tudnak hozzányúlni a gazdák, mivel a radioaktivitás magas szintje miatt nem térhetnek vissza földjeikre. Korábban sugárszennyezést találtak a vízkészletben Északkelet-Japánban egészen Tokióig, illetve a zöldségekben és a part menti vizekben kifogott halból és tengeri állatokból készült ételekben is.

Wikileaks-belháború A végletekig elmérgesedett a vita a WikiLeaks korábbi szóvivője és a titkos kormányzati anyagok publikálásával foglalkozó honlap alapítója között. A WikiLeaks korábbi szóvivője, Daniel Domscheit-Berg saját állítása szerint több mint 3500, eddig még nyilvánosságra nem hozott dokumentumot semmisített meg - adta hírül a hvg.hu a Spiegel nyomán. A dokumentumokat 2010 késő nyaráig tárolták az egyik WikiLeaks-szerveren, ennek egy részét Domscheit-Berg magával vitte a távozásakor. A Spiegel értesülése szerint a dokumentumok között volt többek között az USA kormányának "no-fly" listája, amin terrorizmussal gyanúsítottak neve szerepel, valamint húsz szélsőjobboldali szervezetről származó belső információk is. Julian Assange az év eleje óta hiába követelte vissza az adatokat, és a WL Centralon publikált állásfoglalásában azzal vádolja Domscheit-Berget, hogy szoros kapcsolatban áll a titkosrendőrségekkel és a rendőrséggel. Domscheit-Berg jelenleg egy alternatív kiszivárogtató oldalon dolgozik, az OpenLeaksen, amelyet azonban több fronton iskritizálnak, olyannyira, hogy aChaos Computer Club (CCC)ki is zárta soraiból az egykori WikiLeaks-szóvivőt. A WikiLeaks jelenleg nem publikál új anyagokat, és nem is fogad dokumentumokat, tehát a belháború gyakorlatilag megbénította a kiszivárogtatókat.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?