Fellélegezhetnek a csukabálnák: az izlandi halászok többé nem vadásznak rájuk

  • narancs.hu
  • 2018. július 29.

Tudomány

Persze nem állatvédelmi okból.

Az izlandi halászok évente maximum 262 csukabálnát vadászhatnak le, azonban az elmúlt években egyre kevesebb állatot ejtettek el tavaly csak 17-et sikerült, az idei vadászati szezon csúcsán pedig egyet sem – adta hírül az MTI. A halászoknak ugyanis már messzebb kell menniük a parttól ahhoz, hogy csukabálnát találjanak, amihez több ember és több pénz is kellene, ez pedig nekik nem éri meg. Az IFAW nemzetközi állatjóléti alap közleménye szerint éppen ezért Izland végleg felhagy a csukabálnák vadászatával.

Európában egyébként csak Izland és Norvégia nem tartja magát az 1986-os nemzetközi bálnavadászati moratóriumhoz, és engedélyezi a csukabálnán kívül a barázdásbálna vadászatát is. A gyakorlatot rendszeresen bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok, utóbbi 2014-ben kereskedelmi szankciókkal is megfenyegette az atlanti-óceáni országot.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.