„Ha lett volna pénzünk kutatásra, akkor most tudnánk az algainvázió okát”

25 éve nem volt annyi alga a magyar tengerben, mint idén nyáron. A kutatók egy átfogó Balaton-monitoringért kiáltanak, de messze nem ez az egyetlen probléma, amivel meg kell küzdeniük.

„Szemgyulladást, bőrkiütést, náthához hasonló tüneteket okozhat. A gyerekeknél hasmenés és hányás léphet fel, ha beleisznak a vízbe. Halálos megbetegedésre még nem volt példa, ahhoz több száz liter vizet kellene meginni, de azért ne bagatellizáljuk el a kérdést” – mondta Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) professor emeritusa a Magyar Narancsnak.

Arra, ami idén nyár végén történt, 25 éve nem volt példa: a Balaton mocsárzölddé változott. Fonyódnál és Balatonfenyves környékén észleltek bőrmegbetegedéseket is, amelyeknek lehetett köze az algainvázióhoz.

Friss lapszámunkban annak jártunk utána, hogy mi vezetett a korántsem veszélytelen jelenség kialakulásához.

Ízelítő a cikkből:

Jordán Ferenc a BLI igazgatója felhívta a figyelmet arra, amiről a mostani algásodás okán nagyon is kell(ene) beszélni: a forráshiány miatt egyre ritkuló vizsgálatokra. „A kutatás pénzbe kerül, a tudomány pedig az elmúlt években, évtizedekben nem kapott annyi pénzt, amennyit megérdemelt volna – mondja az igazgató, aki szerint a BLI nem lehet okolni azért, mert nem látták előre az algainváziót.

„Amikor lezajlik egy ilyen jelenség, akkor megkérdezik tőlünk: mi történt? Nem tudjuk! Ha lett volna rá pénzünk, hogy kutassunk, akkor tudnánk. Az értelmes válaszoknak tudományos adatokon kell alapulniuk.”

Érdemes lenne eldönteni, hogy mi a cél: egy egészséges élővilágú, működőképes tavi ökoszisztéma közelében lehessen nyaralni, vagy pedig egy medence mellett – hiszen a természet és ember egyensúlyát okosan kell megtervezni, amihez tudományos ismeretekre van szükség, azok megszerzéséhez pedig pénzre. Az intézet szeretne anyagilag a lehető legnagyobb mértékben a saját lábára állni.

„Fokozzuk a nemzetközi pályázati aktivitásunkat. Ez segítene abban, hogy kevésbé függjünk az állami pénzektől, ami egy kutatóintézet esetében nem egészséges” – mondja az igazgató. A Balaton-monitoring viszont, az alapkutatástól eltérően, egy klasszikusan nemzeti stratégiai jellegű tevékenység, ezért „az ember ebben elvárná az állam támogatását”.

Algafoltok a Zala torkolatánál

Fotó: MTI/Varga György

Ha kíváncsi arra, hogy milyen ökológiai következményei lehetnek a nádirtásoknak, hogy milyen veszélyeket hordoz magában a klímaváltozás, illetve hogy milyen tényezők vezettek a mostani algainvázió kialakulásához, akkor lapozzon bele a friss Narancsba, ahol a cikket teljes terjedelmében olvashatja! Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.