Meglehet, a szomorú történelmi előzmények miatt nem túl elegáns, de némelyek továbbra is hisznek az intelligencia és a származás közötti szoros kapcsolatban.
Fűtésszámla nélkül, legálisan melegedni? A gondosan szigetelt, rafinált módon szellőző passzív ház ötlete itthoni panelban már bizonyított, a tervek szerint az ország legfontosabb irodatömbje is evvel a technológiával épül. A piac mégis a fejét vakarja, mert a megoldás rövid távon nemigen térül meg. Ám ha az energiaárak meglódulnak, akár nemzetgazdasági szinten is jól járhatunk. Ráadásul zöldülnénk.
Némi meglepetést okozott az idei közgazdasági Nobel-díj odaítélése: nem mintha a díjazottakat találta volna érdemtelennek a szakmai közvélemény, viszont kutatási területük még az avatottak jó része előtt sem túlzottan ismert.
Alpár Ignác is azok közé az építészek közé tartozik, akik a XIX. század végén alapvetően határozták meg Budapest arculatát. Elég, ha a Szabadság térre gondolunk: a közepén ott trónol az egykori tőzsdepalota, ma (még) tévészékház, vele szemben büszkén áll az Osztrák-Magyar (ma: Magyar Nemzeti) Bank letisztultabb épülete.
A világhírű magyar tudós számos nemzetközi elismerés - mint az 1999-es Wolff-díj - után néhány hete vehette át a Bolyai-díjat. A matematikai tehetség természetéről, a tudomány hasznáról, a matematika és a művészetek kapcsolatáról beszélgettünk.
A terem sötét, fülsiketítő "ipari zajok" támadnak ránk, végtelennek ható pár másodperc múlva felgyúl három-négy zseblámpa. Csóvájuk körbejár a falakon, kezeslábasba öltözött modellek bóklásznak a nézők között. Az ipari zajok zenévé formálódnak, valami Björk-szám Lars von Trier Táncos a sötétben című filmjéből (zenés-táncos gyári rémálmából); ugyanolyan "ipari zaj".
Nemrég több halálos áldozatot is követelve kitört egy alig ismert szigetvulkán, rávilágítva egyben arra is, hogy a stabilnak hitt geológiai felszín szinte a szemünk láttára, napról napra változik.