Óbudai hegyoldal, kora este, a fűtési szezon pár hete indult. Mögöttünk friss villapark, nagy alapterületű házakkal, kéményekkel, az előttünk nyújtózó panelváros tömbjeiből érkező langyos főn enyhíti a csípős hideget. A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia épített környezettel foglalkozó fejezete szerint az ország éves energiafogyasztásának
közel harmada
a lakó- és középületek fűtésére megy el, a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 35 százaléka otthonaink melegítése, valamint a meleg víz előállítása során keletkezik. A hazai épületek fajlagos energiafelhasználása jócskán meghaladja az uniós szintet, az építési szabványok gyakorta még az új épületeknél sem teljesülnek. Négymilliós lakásállományunk jelentős hányada energiatakarékossági szempontból siralmasan pazarló, ami főképp a gyatra szigetelésnek tudható be. A megoldást egyesek az úgynevezett passzív házakban vélik felfedezni, ahol nagyobb kezdeti ráfordítással vagy célzott felújítással nemcsak fűtésszámlánkat zsugoríthatjuk szinte láthatatlanná, de reggelente tisztább levegőjű szobában, jobb lelkiismerettel ébredhetünk.
A passzív házakban a szigorú hőszigetelés eredményeként lényegében a nap energiája, háztartási gépeink hővesztesége, valamint családunk testmelege biztosítja az épület fűtési igényét. A háznak nincs kazánja, radiátorai és persze kéménye sem. Falai viszont várbörtön vastagságúak, a plafonnál és a padlónál is bőven adagolt szigetelőanyag lehet például újrahasznosított cellulóz is. A passzív épület nem szörnyszülött, kinézetre aligha tudjuk megkülönböztetni egy átlagos hajléktól. A légtömör ablakok háromrétegűek, de ez is csak közelről látszik. Támpontot leginkább a bentlakók sajátos viselkedése adhat: érthető okból szeretnek sokan összejönni, a minél intenzívebb hőleadásnak pedig csak a fantázia szab határt. A modell akár a társadalmi kohéziót is erősítheti, jelentős lehet a késztetés a nagy család egyben (és otthon) tartására; a vendégségek, összejövetelek pedig mindennapossá válhatnak. Bár a beköltözés előtt gyakran az építők szokták megfelelő hőmérsékletű levegővel felpumpálni a benti világot, télen állítólag egy rántott csirke elkészítése is elégséges indulási hőmenynyiséget biztosít a költözőknek. A kérdés már csak az, miért nem végez velük rövid úton a légszomj, ha az ablakot sem szabad kinyitni.
A megújuló erőforrások
lakossági hasznosítására fókuszáló kutatómunka az olajválság nyomán pörgött fel. A házaknál előbb a fűtés zöldítésén dolgoztak, aztán kiderült, hogy megfelelő szigeteléssel lehet a legtöbbet fogni. Ezt aztán elvitték a maximumig. Egy jól sikerült passzív házból alig szökik meg néhány kilojoule energia, s egy átlagos magyar otthon fűtési igényének tizedére van szükség. A legnagyobb veszteség a szellőztetéssel keletkezik, úgyhogy erről a rossz szokásról a lakók a fűtési szezonban lemondanak. A friss levegőt a ház egyetlen gépészeti rendszere, egy légcserélő masina biztosítja, dobozában alig nagyobb ventilátor lapul, mint egy konyhai elszívóban. A kinti levegőt a talajban az épület körül futtatott csőrendszeren át vezethetjük be a házba. A talaj hőtartalma a levegőt télen -10-ről akár +10 fokra is előmelegítheti. A varázsdobozban a beérkező és az elszívott, elhasznált levegő egymás mellett elhaladva hőt cserél. Nyáron épp fordítva történik, a talaj által előhűtött kánikulai légtömeg a nappaliba érve kb. 20 fokosra szelídül, a beépített szűrők miatt pedig porból és pollenből is kevesebbet kapunk az arcunkba. Ha valamiért a szigetelés nem sikerül tökéletesre, akkor a tervezők valamilyen rásegítést, lehetőség szerint megújuló energiára alapozott fűtést (jellemzően hőszivattyút) ajánlanak.
Tíz éve készülnek Európában hasonló építmények, az éllovas Ausztria és Németország. A német Passzív Ház Intézet tanúsítványt, az osztrák és német állam központi támogatást nyújt azoknak, akik a nemzeti szabványokhoz képest 85 százalékkal kisebb energiaigényű házat terveztetnek. Az építőanyag-katalógusok a legavantgárdabb természetkímélő megoldásokkal együtt hirdetik - a jólét és a társadalmi tudatosság bizonyos szintjén az "öko" remek üzlet. Nálunk az energiabiztonsággal, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak egyelőre csak a szakmai diskurzust indították el, tényleges igény alig mutatkozik, összesen néhány passzív lakóházról hallani. Az irodapiacnak viszont talán lökést adhat, hogy a kormányzati negyed épületei passzív technológiával épülnek. Az ingatlant gyorsan eladó fejlesztőket ugyanis egyelőre az alacsony bekerülési költség a rezsinél sokkal jobban érdekli. Ugyanez áll a lakóparkok, új építésű házak kivitelezőire, építtetőire is. De az állam is igen óvatos: nem áll az útkeresés élére, bár a minisztérium alá tartozó Energia Központ Kht. honlapjának tanúsága szerint házunk hőszigetelésének felturbózására vissza nem térítendő 15 százalékos egyedi támogatást vagy hitelt igényelhetünk. Mindezt jelentősen beárnyékolja, hogy öt éve még kisebb áfa mellett kétszer ekkora támogatást lehetett kapni energiahatékonyságot javító és megújuló energiát hasznosító beruházásokra; az idén kiírt energiatakarékossági programban pedig - a tavaly született új követelményrendszer dacára - a pályázónak 16 évvel ezelőtti hőtechnikai követelményt kell teljesítenie. Az EU-pályázatok elbírálását is nagyban segítené, ha a minden tagországban kidolgozandó "energetikai tanúsítás" intézménye (ez minősíti az épületeket energetikai szempontból, és javaslatot fogalmaz meg a felújításra) majd két év késés után, rendeleti úton végre nálunk is megszületne.
"Húsz százalékkal többet fizetsz az elején, de nem lesz fűtésszámlád, és a természetért is teszel valamit. Ha országosan beindulna, csökkenhetne az energiaimport és a szén-dioxid-kibocsátás is. Ma
radikális megoldások kellenek,
és ez az" - teszi le a garast Ertsey Attila építész, a kormányzati negyed irodaházainak zöldítésével megbízott tervező. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint azonban épp a kezdeti árdifferencia akadályozza, hogy a technológia gyorsan terjedjen. A Független Ökológia Központ (FÖK) öt éve azt számolgatta, milyen nemzetgazdasági vonzatai lennének, ha másnaptól három éven át csak passzív családi házak épülnének. Az akkori és konstansnak feltételezett energiaárakon a 260 milliárdos egyszeri többletköltség 100 év alatt sem térülne meg, de ausztriai gázárakkal számolva ugyanezen időtávban 3800 milliárd forint többlet mutatkozna. Medgyasszay Péter, a tavasszal alakult Passzív Ház Egyesület alapító tagja, a FÖK programvezetője most mégis úgy látja, talán kicsit másfelé kéne menni. Számításai szerint jobb befektetés egy ún. alacsony energiájú ház (a jelenleg érvényes magyar követelményeknél 50 százalékkal kisebb fogyasztással), mert a passzív ház egyes szerkezetei (pl. a háromrétegű nyílászárók) által elérhető energiamegtakarítás csak nagyon hosszú idő alatt térül meg. "Szakmai vitáink vannak, át kell még mindent gondolni, modellezni, számolni."
Dunaújvárosi panel
A panel, főleg a régebbi, notóriusan pazarolja a távhőt, nyáron klíma nélkül életveszélyes. Egyéni akciókkal itt nem biztos, hogy messzire jutunk: a többiek rontják a befektetés hatásfokát, és a számla felét kitevő alapdíj miatt fűtési költségeinket sem tudjuk kellőképp csökkenteni. Az egész lakóközösségeket támogató állami panelprogramok keretében általában ablakokat cserélnek, és a külső homlokzatot szigetelik újra. Ennek azonban, pláne kezdetben, nem kívánt mellékhatásai is lehetnek. Ha az új, légzáró ablakokat zárva tartjuk, hamar elfogy a levegő, támadnak a penészgombák, ha tágra nyitjuk az ablakot, a számla ugrik meg. A 2004-ben indult dunaújvárosi Solanova projektben egy 42 lakásos lakótelepi házon kísérleti jelleggel komplett energetikai felújítást végeztek. A szokottnál vastagabb szigetelés és a speciális ablakok mellett a házra a használati meleg vizet biztosító napkollektorok kerültek. A lakások szellőzését egyenként, a családi házakhoz hasonló hővisszanyerő, kiegyenlített szellőzés beépítésével oldották meg. A németországi ötletgazdák Kasselban építették fel az első többlakásos passzív épületet, de a régióban ez az első nagyméretű társasház, amelyet így újítottak fel. A Műegyetem szakembereinek közreműködésével folyó munkálatok két éve fejeződtek be, az épület a mérések szerint jól vizsgázott. A fűtési szezon lerövidült, az ingatlanok éves energiafelhasználása 80 százalékkal visszaesett, és nyáron is kellemes a hőmérséklet. Mindez egyáltalán nem volt olcsó, de a panel-problémát az unió kiemelten kezeli. A kutatást ők állták, a felújítás 200 milliós összegét is Brüsszel, illetve a zöldtárca, a helyi önkormányzat és a közműszolgáltató adta össze. A folytatáshoz már "csak" forrás és egy kidolgozott támogatási rendszer hiányzik. A pesti, körfolyosós bérházak átalakításának lehetőségét vizsgálva a FÖK modellezés közben arra jutott, hogy ott is nagyjából hasonló eredményekre számíthatunk. Lakásonként 3-4 millióért.
Szalma, autonóm
A hagyományoshoz való vonzódás a pénztárcát is kímélheti. A szalmaház a létező legolcsóbb passzív épület, a favázas szerkezetbe kitűnően szigetelő félméteres bálákat pakolnak kitöltő falazatként, ezt sárral vagy vakolattal borítják. Elterjedését többek között jogszabály is nehezíti. Egy rendelet szerint a vályogtégla, szalmabála, bontott anyag nem minősített építőanyag - ez értelmezés kérdése, mert egyes építési hatóságok a kérelmeket visszadobják, máshol engedékenyebbek. Akinek pedig a függetlenségből sosem elég, egy ökológiailag tiszta autonóm házba húzódhat vissza. A szélkerékkel, napkollektorokkal, kúttal, esővízzel, víztisztítóval, valamint növényi szennyvíztisztítóval felszerelt birtokon az összes közműcéggel és az energiaválsággal is dacolhatunk. Ez a típus azonban viszonylag jelentős beruházást és megfelelő adottságokat (pl. jó szelet) kíván. Magyarországon eddig csak egy energetikailag autonóm épület készült, Burgenlandban számos, teljesen önfenntartó háztartás, falu, sőt már egy város is (Güssing, azaz Németújvár) létezik.
