cyberhírek

  • .
  • 2007. október 25.

Tudomány

cyberhírek
DIGITALIZÁCIÓ Digitális világkönyvtárat hoz létre az UNESCO az amerikai Kongresszusi Könyvtár és számos további könyvtár közreműködésével. A projekt célja az, hogy ingyenesen az internetezők rendelkezésére bocsássa a világ könyvtáraiban fellelhető ritka könyveket, dokumentumokat, filmeket, fotókat, hangfelvételeket, és ezzel elősegítse a kultúrák közötti megértést.

ENERGIATAKARÉKOSSÁG Az Európai Bizottság szerint Magyarország éves áramfogyasztásának megfelelő mennyiségű energia vész kárba az Európai Unióban az összes kikapcsolt, de készenléti állapotban tartott elektromos berendezés miatt. A hagyományos villanykörték lecserélésére már határidő is van: 2015-től az EU-ban mindenütt csak energiatakarékos égőt lehet majd használni.

HOLDSZONDA Japán után Kína is Hold körüli pályára tervezett űrszondát bocsát fel október végén. A Holdistennő névre keresztelt űreszköz feladata az égitest felszínének feltérképezése és a Hold porának elemzése lesz. A következő lépésben ember nélküli holdjárművet, 15 éven belül pedig embert is küldenének a Holdra.

TARTALOMSZÛRÉS A szerzői jogokkal védett tartalmak kiszűrésére és automatikus eltávolítására alkalmas filtert mutatott be a YouTube. Az amerikai cég abban bízik, hogy kiengesztelheti a kalózmásolatok miatt tiltakozó film- és televízióstúdiókat.

KERESÕMOTOR Percenként 1,4 millió kulcsszóra vagy kifejezésre keresnek rá az internetezők világszerte. A Google keresőmotorja a legnépszerűbb: tíz közül hat keresést ezen keresztül bonyolítanak a felhasználók. A második leggyakrabban használt kereső a Yahoo, a harmadik pedig a Kínában piacvezető Baidu.

ALZHEIMER-KÓR A Stanford Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel már évekkel az első tünetek jelentkezése előtt kimutatható a vérből az Alzheimer-kór. A módszer a vérben levő fehérjék közti kommunikációt figyeli.

Idegen civilizációk nyomában Bekapcsolták a földön kívüli élet rádiójeleit kutató SETI Intézet (www.seti.org) új rádióteleszkóp-rendszerét: a Microsoft-társalapító Paul Allen 25 millió dolláros támogatásával megvalósult Allen Telescope Array (ATA) a világ legnagyobb ilyen berendezése lesz - adta hírül az Index. Az ATA 42 rádióteleszkópja egymillió csillagrendszerre figyel, működtetői azokra a jelekre koncentrálnak, amelyek nem már ismert, természetes rádióforrásokból, tehát esetleg más intelligens lényektől származhatnak. A rádióteleszkópokat kezelő SETI Intézet és a Berkeley Egyetem rádiócsillagászati laboratóriumának csillagászai azt remélik, hogy legkésőbb 2025-ig észlelnek ilyen rádiójeleket. Az ATA nagyságrenddel megnöveli az esélyünket arra, hogy rátaláljunk a földön kívüli élet nyomára, és könnyen lehet, hogy valóban találunk más intelligens lényt az univerzumban - írta közleményében Seth Shostak, a SETI Intézet vezető csillagásza. A SETI és a Berkeley további szponzorokat keres, mert a teljes, 350 teleszkópból álló rendszer megépítéséhez még 25 millió dollárra van szüségük.

Vitorlás teherszállító Sárkányvitorlákkal modernizálná a tengeri áruszállítást egy német hajózási vállalat. Stephan Wrage hamburgi mérnök találmánya, a kormányozható siklóernyő megérett a kipróbálásra: november elején indul útnak a Beluga SkySails Brémából, hogy az Atlanti-óceánt átszelve Észak-Amerikába hajózzon. A százhatvan négyzetméter felületű sárkányvitorla robotpilótája a kötélzet segítségével arra kényszeríti a vitorlát, hogy emelkedő, illetve zuhanórepülésben feszüljön neki a tenger fölött áramló levegőnek. Ezáltal olyan relatív sebesség alakul ki, amely jóval meghaladja a mindenkori szél erejét. Ez hatalmas húzóerőt jelent, amely tehermentesíti a hajómotort. A Beluga üzemeltetője, egy brémai hajóstársaság arra számít, hogy a novemberi út során 15-20 százaléknyi üzemanyagot lehet majd megtakarítani. Ez napi 4-5 tonna dízelolajat jelent - vagyis napi 1500 dollárral alacsonyabb üzemeltetési költséget. Emellett minden el nem égetett tonna gázolaj körülbelül három tonnával csökkenti a Beluga szén-dioxid-kibocsátását. A világtengereken közlekedő kereskedelmi hajók a Föld légkörébe jutó szén-dioxid három százalékáért felelősek.

Magasabb lett a Mont Blanc A klímaváltozás miatt két év alatt 2,15 méterrel lett magasabb Európa csúcsa: jelenleg 4810,9 méter magas a Mont Blanc. Meteorológusok szerint a változást a hegy csúcsán található jégtömeg növekedése okozza, azt pedig a klímaváltozás: az egyre magasabb hőmérsékletű csapadékot tartalmazó felhők miatt a nyári havazások során a hó 4000 méter felett jobban tapad a hegyekre, kevésbé olvad el, és növeli a hegycsúcsok magasságát és terjedelmét. Vagyis miközben 3000 méter alatt a hó fokozatosan olvad, és eltűnésének veszélye fenyeget, addig a 4000 méter feletti csúcsokon egyre vastagabb lesz a jég- és a hótakaró. A Mont Blanc hivatalosan 4807 méter magas, de 2001 óta negyedszerre mértek ennél magasabb értéket a kutatók.

Újabb Watson-botrány Bocsánatkérése ellenére felfüggesztette James Watson orvosi Nobel-díjas amerikai genetikust vezetői tisztségéből a New York-i Cold Spring Harbor laboratórium igazgatótanácsa, miután a professzor óriási felháborodást váltott ki a The Sunday Timesnak adott nyilatkozatával, amely szerint az afrikai feketék "kevésbé értelmesek", mint a fehérek. Watson nyilatkozata szerint rosszak az afrikai kontinens kilátásai, mert "a Nyugat abból indul ki segélyezési és fejlesztési politikájában, hogy az afrikaiak intelligenciája megfelel a miénknek, holott minden vizsgálat ellentmond ennek". A londoni Science Museum a nyilatkozat miatt lemondta az amerikai tudós előadását, a bojkotthoz számos más intézmény és kutató is csatlakozott. Watson kisvártatva megkövette mindazokat, akik "azt szűrték le szavaiból, hogy Afrikát mint kontinenst, valamiképpen genetikailag alsóbbrendűnek tekinti". A tudós nem először kelt feltűnést megbotránkoztatásra alkalmas kijelentéseivel. 1997-ben azt hangoztatta, hogy minden terhes nőnek joga van magzatának elhajtatására, ha az embrió genetikai vizsgálatából kiderül, hogy a gyermek homoszexuális hajlamú lesz. Egy másik nyilatkozatában a színes bőrűek felfokozott libidójáról elmélkedett. Watson a 2004-ben elhunyt Francis Crickkel együtt írta le 1953-ban a DNS kettős spirál szerkezetét, a szerzőpáros a röntgenkrisztallográfia módszerének kidolgozójával, Maurice Wilkinsszel együtt kapta meg 1962-ben az orvosi Nobel-díjat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.