Közgazdasági Nobel-díj 2007 - Tervez, végez

Tudomány

Némi meglepetést okozott az idei közgazdasági Nobel-díj odaítélése: nem mintha a díjazottakat találta volna érdemtelennek a szakmai közvélemény, viszont kutatási területük még az avatottak jó része előtt sem túlzottan ismert.
Némi meglepetést okozott az idei közgazdasági Nobel-díj odaítélése: nem mintha a díjazottakat találta volna érdemtelennek a szakmai közvélemény, viszont kutatási területük még az avatottak jó része előtt sem túlzottan ismert.

A svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-díjat (a pontos elnevezés: "A svéd jegybank díja Alfred Nobel emlékére") 1969 óta adják át az arra érdemeseknek. A szakmában jelentős presztízsű (habár sokszor politikai okokból is vitatott) elismerést leggyakrabban azok kapták meg, akiknek nagy hatású művei, kutatásai elismerten beépültek a közgazdasági mainstreambe, bár az adományozók nemegyszer hívták fel a figyelmet a közgazdaságtan viszonylag újonnan kialakított részterületeire, melyek még nem kerültek a közgazdasági gondolkodás homlokterébe, ám gyakorlati alkalmazhatóságuk kétségbevonhatatlan. Alighanem éppen ilyen terület a mechanism design (gyarló magyarítással: mechanizmustervezés), amelynek megalapozásáért három amerikai illetőségű matematikai közgazdász, Leonid Hurwicz, Eric S. Maskin és Roger B. Myerson kapta az idei elismerést.

Ez a kérdés, válasszatok!

A mechanizmustervezés elmélete leginkább olyan piaci, üzleti, fiskális, politikai-választási játékszabályok kidolgozásával foglalkozik, amelyek alkalmazása révén előre meghatározott, optimális eredményt érhetünk el. Mielőtt még holmi elcsalt harmadik világbéli, pláne k.-európai választások jutnának az eszünkbe (habár nem lehetetlen, hogy ezek is modellezhetők az új elmélet matematikai eszközeivel), tekintsünk inkább a teória ennél egy kissé szofisztikáltabb alkalmazási területeire. A mechanizmustervezés leginkább olyan szituációkat, üzleti tranzakciókat vizsgál, amelyek során a résztvevők között egyenlőtlenül oszlanak meg az információk, s ennek eredményeként olyan tranzakciós végeredmény születik, amely mind a gazdaság egésze, mind az adófizetők számára kedvezőtlen. A cél olyan szabályrendszer kialakítása, amelynek alkalmazása révén ilyen esetekben is érvényesülnek az óhajtott preferenciák - ezek lehetnek az őszinteség, igazságosság, az egyéni racionalitás, a költségvetési egyensúly, vagy akár a társadalmi jólét. A mechanizmustervezés másik fő feladata, hogy kiküszöbölje a játékosok - a köz és a tisztességes verseny számára - ártalmas koalícióit. A sikeresen, természetesen matematikai eszközökkel kialakított játékszabályok alkalmazása révén csupán egyfajta, az optimális végkimenet lehetséges, ezáltal sok nem kívánt piaci diszfunkció felszámolható, ráadásul a módszer alkalmazása révén meg lehet állapítani, mikor működnek optimálisan a piacok, és mikor került hiba a gépezetbe. A díjátadó bizottság az indoklásában is kiemelte: így eldönthető, mely piaci mechanizmusok, szabályozórendszerek, szociális ellátórendszerek vagy éppen választási szisztémák tekinthetők hatékonynak a kiválasztott célok szempontjából. A mechanizmustervezés már most is kiemelt gyakorlati segítséget nyújt a döntéshozók számára, amikor állami javakat szeretnének értékesíteni piaci szereplőknek - a lehető legnagyobb nyereség elérése mellett. Az aukciók tervezése során szerzett ilyesfajta tapasztalatokat hasznosította a brit kormány 2000-ben, amikor meghirdette a harmadik generációs mobiltelefon-tendert - a pályázókból e mechanizmus segítségével sikerült is a lehető legmagasabb árajánlatokat kiszorítani. A friss Nobel-díjas Maskint, aki hármuk közül tán a legtöbbet tette az optimális aukciós mechanizmusok kifundálásáért, az olasz kormány szerződtette, így ő a felelős az olasz államkötvény-aukciók lehető leghatékonyabb lebonyolításáért.

Országot, lóért

A három frissen díjazott közgazdász közül kétségtelenül Leonid Hurwicz a legtapasztaltabb, s egyben ő büszkélkedhet a legkacskaringósabb, itt, K.-Európában oly ismerős fordulatokban gazdag életpályával. Hurwicz ti. még 1917 augusztusában született Moszkvában, a Lengyel Főkormányzóságból odamenekült zsidó értelmiségi családban. A forradalmi zűrzavar elől a família hamarosan visszatért Varsóba, s Leo Hurwitz itt kezdte egyetemi tanulmányait. 1939-ben szerencséjére éppen külföldön tanult (előbb Londonban, majd Genfben), így túlélhette a hitlerájt. 1940-ben az Egyesült Államokba került, ahol már az ötvenes évektől Kenneth Arrow, az 1972-ben legfiatalabbként Nobel-díjas világhírű közgazdász munkatársaként dolgozott. Sokan állítják, hogy Arrow utóbb díjazott publikációi (melyekben különös hangsúlyt kapott a már említett információs aszimmetria, illetve az Arrow-féle lehetetlenségi tétel, amely szerint nincs oly választási rendszer, amely képes volna az egyéni preferenciákat össztársadalmilag elismert sorba rendezni) jelentős részben Hurwicz kutatásain alapulnak. Bár számos megfontolása jelentős hatást gyakorolt a következő közgazdász-generációkra (sőt, gyakorlatilag ő e tudományterület "alapító atyja"), csupán idén díjazták az öregek otthonában élő agg Hurwiczot. A másik két díjazott jóval fiatalabb: a már méltatott Maskin "mindössze" ötvenhét éves, míg Myerson nála is fiatalabb néhány hónappal. Ennek ellenére az ő (és a most nem díjazott Satterthwaite) nevéhez fűződik a diszciplína egyik legérdekesebb tétele: ezek szerint ha két olyan piaci szereplő kereskedik, akik eltérő mértékben informáltak (s mindkettejüknek vannak a másik elől eltitkolt információi), úgy valamelyik fél biztosan veszíteni fog az optimális végkimenetelhez képest. De mint a "pókos lóért hamis pénzt" témájú anekdotából tudjuk, néha mindketten rosszul járnak.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."